Főrendiházi irományok, 1875. X. kötet • 350-389. sz.

Irományszámok - 1875-364

100 CCCLXIV. SZÁM. 123. §. Az elévülés hatálya nem terjed ki a jogerejű ítélet által megállapított hivatalvesztésre, sem a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére. 124. §. Az elévülés félbeszakad az illetékes hatóságnak a büntetés végrehajtására irányzott, és az elitélt személyre vonatkozó bármely intézkedése, különösen annak elfogatása által. Az intézkedés napján azonban az elévülés újra kezdetét veszi. 125. §. A büntető ítéletben megítélt vagyoni elégtétel tekintetében, az elévülést, valamint annak félbeszakítását a polgári törvények szabályozzák. MÁSODIK RÉSZ. A büntették és vétségek nemeiről, és azok büntetéséről. L FEJEZET. A felségsértés. 126. §. A felségsértés bííntettét követi el: 1. a ki a királyt meggyilkolja; vagy szándékosan megöli; vagy ezen cselekmények valamelyikének véghezvitelét megkísérli; 2. a ki a király testi épségét megsérti, vagy öt az uralkodásra képtelenné teszi; 3. a ki a királyt az ellenség hatalmába adja, vagy az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától erőszakkal vagy fenyegetéssel megfosztja ; 4. a ki az előbbi két pontban meghatározott valamelyik cselekmény véghezvitelét megkisérli. 127. §. A felségsértés bűntettét képezi azon cselekmény is, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy: 1. a trónöröklés törvényes rendje erőszakkal megváltoztassék ;2. a magyar állam alkotmánya, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség, — vagy a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közt fennálló kapcsolat erőszakkal megváltoztassék ; o. a magyar államnak, vagy az osztrák-magyar monarchia másik államának területe, vagy ezeknek valamelyik része erőszakkal idegen uralom alá jusson, vagy azon államtól, a melyhez tartozik, erőszakkal elszakittassék.