Főrendiházi irományok, 1875. VIII. kötet • 323-342. sz.
Irományszámok - 1875-341
CCCXLÏ. SZÁM. 171 Dohány 100,000 Bor 968,000 Búza 2.734,000 Rozs 476,000 Zab 1.340,000 Tengeri 1.260,000 Liszt 926,000 Sertésből 508,000 Ezen czikkékből egyelőre csak a felsorolt 7 évben kimutatott átlag mennyiséget véve alapul és igen mérsékelt árral számítva az illető czikkek értékét, beveszünk : 100,000 mázsa 15 forintjával 1.5 millió forint. a 10 > 9.68 > » s> 6 » 16,4 i * » 4 » I.9 » » » 2 . > 2.68 > > » 4 > 5.04 » * » 10 > 9.26 » > » 5 » 2.54, » » vagyis körülbei til 48. 6 millió forint értéket. Minthogy pedig biztosan feltehető, hogy Austriában még legalább 50% kai több marad a felsorolt terményekből, legalább is 70 millió forint értéket képvisel azon mennyiség, mely az ország emiitett terményeiből Ausztriában minden esetre elkel, és melyre nézve a szabad forgalom Magyarországnak minden nehézség nélkül biztosit kész piaczot. Kétséget sem szenved, hogy viszont az osztrák ipar sem csekély előnyét látja az egységes vámterületnek, különösen az által, hogy iparczikkei vámmentesen kerülhetnek a magyar piaczokra, egy 15 millió főnyi, a civilisatióban haladó lakosság minden esetre nagy fogyasztó képességgel bír, és nagy előnyére szolgál a producáló iparosságnak. — Nem épen valószínűi len, hogy az Ausztriából Magyarországba behozott, s itt fogyasztott iparczikkek értéke nagyobb, mint a Magyarországból Ausztriába vitt és ott fogyasztott nyers termények értéke, de a közgazdasági állapotok különböző volta mellett mindkét rész egyenlően nyer, mert mindegyikük productiója a másik rész területén talál értékesítést. Az egységes vámterület a közgazdasági fejlődésre előnyös. A közös és egységes vámterület a magyar-osztrák monarchia két különböző jellegű, és ép azért egymásra utalt részeinek közgazdasági jólétére tagadhatlanul előnyös hatással volt. Mindenütt, hol az előbb vámsorompók által elválasztott területek teljesen szabad forgalmi területekké egyesültek, általában közgazdaságilag előnyös állapotok fejlődtek ki. E szabad forgalom az osztrák-magyar vámterületen és annak egyes részeiben is nem csak nem gátolta a közgazdasági fejlődést, sőt adatokkal is bebizonyithatólag, határozottan jótékony befolyással volt arra. Különösen Magyarországon a vagyonosodás emelkedésének kétségtelen jelei észlelhetők; a jólét kivált 1867 óta, a társadalmi tevékenységnek szabadelvűbb intézkedések folytán engedett élénkülése folytán nagyban gyarapodott, és ha e tekintetben 1873 óta némileg ellenkező állapotok mutatkoznak, és az előbbi gyors emelkedés helyét nagymérvű visszaesés válta fel, ez a nemzetek gazdasági életében gyakran előforduló átmeneti válságnak tulajdonítandó, mely egyes évekre késlelteti ugyan a nemzet anyagi haladását, de azt egészen megakasztani sohasem szokta. Hogy a vagyonosodás Magyarországban is a vámszövetség tartama alatt növekedett, arról kétségtelen bizonyságot tesz. a) a fogyasztás emelkedése; b) a takarékbetétek szaporodása; c) a forgalmi eszközök, s különösen a szállítási vállalatok forgalmának nagyobbodása. A fogyasztás emelkedik. Tagadni nem lehet, hogy a fogyasztás növekedte mulhatlanul a vagyonosodás eredménye; köztudomású dolog, hogy minél műveltebb és vagyonosabb valamely 22*
