Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
CCCXXL SZÁM. 79 tűrnie kellene. Az államnak a törvényes rend ellen saját területén elkövetett minden megtámadást szükségkép a törvény alá kell vetnie. Az állam büntető hatalmának alapja tehát idegenek irányában a tényleges és ezzel egyszersmind jogi hatalom a személy fölött azon cselekmény elkövetése idejében, mely az üldözés tárgyát képezi : e szerint tehát e részben az idegennek csak személyes cselekményéről lehet szó, melyet az üldöző, illetőleg büntető állam területén követett el. A távol levő idegen soha sem lehet valamely jogi fictio alapján az idegen állam subditus temporariusává, a mennyiben nem azon kivételek forognak fenn, melyeket az állam önvédelmi joga saját megvédése érdekében állit fel, mint a mi büntető törvénykönyvünk a 4. §. 1. száma alatt. A forum delicti commissi tehát itt — a mennyiben nem az imént emiitett kivételekről van szó, egyes egyedül döntő, vagyis a személyes cselekvés helyének az üldöző állam területén fekvőnek kell lenni, 51 ) habár a cselekmény következményei nem már itt, hanem csak később más helyeken, tehát akár külföldön állanának is be, 32 ) a mely elvhez a mi igazságszolgáltatásunk is rendszerint ragaszkodik, például az 1854. évi szeptember hó 30-án (Archiv II. 830. 1.) és 1856. évi május hó 21-én (IV. köt. 832. 1.) kelt Ítéletekben. Mihelyt azonban összeköttetésben álló különböző cselekmények forognak fenn, melyek részint bel-, részint külföldön követtettek el, akkor ott van a forum delicti commissi, a hol az utolsó végbevitt cselekmény követtetett el: az előbbi, más államban elkövetett cselekmények tehát csak annyiban esnek büntetés alá, a mennyiben ugyanott mint 'ónálló bűntettek vagy vétségek volnának büntetendők. 1856. évi april hó 25-én kelt ítélet, Archív IV. 873. L 33 ) A részesség végül a nemzetközÍ~jogban is a főcselekményt illető törvények szerint igazodik, habár természetesen a belföldön üldöző biró az esetben is büntethet, ha az ö területe körében elkövetett részességi cselekmény ott egy öunálló bntettet vagy vétséget képez, holott a föcselekmény külföldön nem esik büntetés alá. Mielőtt azon érdekes jogi esetet közöltük volna, mely ezen értekezésre alkalmat szolgáltatott, a fennebbi megjegyzéseket véltük előrebocsájtandóknak, hogy ez által behatólag indokoljuk azon aggályainkat, melyeket a törvény utján kelt döntvények eredménye bennünk támaszt. Az 1853. évi május 7-ki porosz törvény 34 ) kivándorlási szerződések kötését Poroszhonban csak belföldieknek engedi meg és pedig csak a porosz hatóságoktól nyerendő különös engedély alapján. Idegenek ez engedélyt csak különös feltételek alatt kaphatják meg. Végül a 10. §. azt rendeli: „Az, a ki kivándorlókkal ezeknek nem német tartományokba való eljuttatása czéljábóí engedély nélkül szerződéseket köt vagy közvetít, vagy a ki engedély nélkül ily szerződések kötésénél közvetítésre vagy a kivándorlók elszállitására vonatkozó értesítések adására ajánlkozik stt bűntettetik." A fővádlóit L. Hamburgban lakik, nem porosz illetőségű és nem bir amaz enge* délylyel. Hasse Vilmos és Hasse Károly vádtársak Poroszországban laknak. L. Hamburgban a kivándorlók szállítását üzletszerüleg eszközli és pedig saját hajóival. Az ezen szállítás iránti szerződések akép szoktak megköttetni, hogy a kivándorlók foglalót — tehát részletfizetést — küldenek be, vagy idevaló közvetítőknek Hamburgba juttatás végett adnak át és ezután L.-töl Hamburgból levélben vagy az érintett közvetítők utján L. által kiállított ugy81 ) Temme, Lehrbuch 115 1.: „Der Ort des begangenen Verbrechens ist nur der, wo die handelnde Person sich befindet. 82 ) Ezen kérdés vitás, L. Temme, Lehrbuch, 116, 1. Bar, 554. 1. Ellenben HÖlschner, 73. I. 88 ) HÖlschner, 73. 1. Bar, 556. 1. »«) Ges. Samml. von 1853. 729. 1.
