Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
CCCXXI. SZÁM. 77 határoz a helyi jogra nézve? Ad a) azon hely mellett szól, a hol a czímzett a levelet kézhez vette és arra beleegyezöleg válaszolt, vagy a hol beleegyezését a küldöttel szemben nyilvánitotta ; ad 6) megjegyzi, hogy mindegyik fél tekintetében a szerződés az illető fél lakhelyén kötöttnek veendő és e hely bíróságát kénytelen fél a maga különös bíróságául elismerni 15 ). Ha azonban valamely hely jelöltetett ki, a melyen a szerződés teljesítendő, akkor ezen hely után igazodik egyszersmind az obligatio bírósága is. Végül ad c) a helyi jogra nézve szintén azon szabályok állanak, melyek a birói illetőség helyére nézve, tehát nem az elébbi fejtegetés szerint az obligatio keletkezési helye, hanem itt is a teljesítés helye, esetleg a felek két rendbeli lakhelye. Végül ugyanazon szabályok, melyek a levelezésre nézve, állanak egyszersmind a megbízottak általi szerződés kötésre nézve is, föltéve, hogy azok a szerződést csakugyan a megbízók nevében kötötték meg. Természetesen másként áll a dolog, ha a megbízott, bár a megbízás következtében, de saját nevében szerződött 16 ). Az ügylet alakja, illetőleg annak alaki kereshetősége felett mint az már említtetett — az ügylet megkötésének helye határoz. Az anyagi érvényesség, tehát az anyagi hatály iránti kérdés a mint láttuk, főleg a teljesítés helye vagy az adós lakhelye után igazodik, tehát független a kereset helyén uralkodó jogtól, ha e hely más 17 ). De kivételt képez azon eset, ha, — mint Savigny megjegyzi, az érvényesség „tisztán positiv kényszerítő természetű törvényektől" függ; ez áll tehát mindenekelőtt a szerződés alapjául szolgáló ügyletre vonatkozó tiltó törvényekről. A kereshetőség ez esetben a kereset helyén uralkodó jognak van alávetve. Ha tehát a teljesítés helyén vagy az adós lakhelyén vagyis az obligatio eredetének helyén — például az uzsora vagy a játékból származó adósság tilalma fennáll, de nem a kereset helyén, akkor a bírónak csak a saját székhelyén uralkodó jog szerint kell ítélni 18 ). A mi végre a vétségből és pedig különösen a bűnös cselekményekből eredő obligatiokat illeti, két vélemény áll szemközt egymással. Néhányan, Savigny (278. 1.), Wächter (25. k. 389. s köv. 1.), HefFter (Völkerrecht 71. 1.) itt is a kereset helye által adott jogot alkalmazzák. Ellenben mások a kártérítést illetőleg azon hely jogát alkalmazzák, a hol a kárt tevő cselekmény 19 ) elkövettetett, és a kereset helye által adott jogot csak akkor, ha bűnvádi keresetről, tehát magán büntetésről van szó 20 ). Egy magán büntetésre szóló külföldi Ítélet végrehajtását a vádlott külföldi személyi bírája megtagadhatja, ha a cselekményt az ő honi törvényei szerint nem találja büntetésre méltónak, ez irányban tehát a felülvizsgálatra fel van jogosítva. Egyátalában szabad a külföldi bírónak, a ki a végrehajtásra van hivatva, az itélö bírónak illetékességét a nemzetközi jog elvei szerint megbirálni. A makacssági ítélet e tekintetben soha sem vehető az itélö bíró illetékessége alá való önkéntes alávetésnek, tehát különösen a szerződés bírósága tekintetében sem 21 ). Ezen átalános taglalások után nem marad egyéb hátra, mint hogy a porosz jogtudománynak a törvények helyi összeütközésére vonatkozó megállapodásáról emlékezzünk meg 22 ). ") L. a Berlinben székelő rajnai semmitöszéknek 1871. évi szeptember hó 21-én kelt döntvényét. Volkmar Jurisprudenz des Kassationshofes, 141. 1. lö ) Bar, 259. 1. — Thöl, Handelsrecht, 104. 1. ") Wächter, 24. köt., 270. 1. 25. köt., 26. 400. 1. — Savigny, 169. s köv. 1. 18 ) Savigny, 36., 269., 275. stb. — Bar, 108., 251. 19 ) Bar, 243,, 317. 1. — Mittermaier, Deutsches Privatrecht, 116. 1. Schaffner, 124. 1. *«) Bar, 243. s köv. 1. ») Bar, 475. 1. sa ) Bornemann, Civürecht I. 200. s köv. 1. — Bornemann, Erörterungen, 95. 1. — Koch, Lehrbuch I. köt. 136. 1. — Daniels, Lehrbuch I. 152. 1. — Heydemann, Einleitung I. 108. s köv. 1. — Förster, Preussisches Privatrecht I. 47. s köv. 1.
