Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

CCCXXI. SZÁM. 63 fe)-IdÔle,ges büntetésbe kéltek 3 büntetését kiállotta . % P 2 megkegyelmeztetett 1 3 A 2. kategóriából halál vagy megörülés folytán egy sem vált ki és olyan sincsen, a ki 15 évi fogság után a fegyintézetben volna. Legidösb foglyunk egy 25 évi fegyházbüntetésre itélt, jelenleg 69 éves ember, a ki mostoha-leányával vérfertöztetési viszonyban élt és ezen viszony gyümölcseit, több gyermeket, borzasztó módon meggyilkolt. O 1856. év óta zárkafog­ságban, 1864 óta közös fogságban van, testileg és lelkileg nagyon hanyatlott. Azonban büntetése a törvényes fictio folytán 16% évi magánfogságra szállíttatott le. Valamennyi többi fogoly közül egy sincs még 10 éve a fegyintézetben s átalában a hosszú tartamú büntetésre Ítéltek száma a zárkafogházban csekély. Évi jelentéseink (melyek a fegyintézeti szaklapokban közöltettek) kimutatják, hogy ezGn foglyoknak csak 6 százaléka van 4 éven túl tartóztatva. Ad III. A büntetés hatása átalában önként érthetöíeg különböző, a foglyok egyénisége és azon testi és lelki szívósság szerint, melyet oly bajjal szemben, minő a fogság, kifejteni birnak. A bűnös élet s egy nagy bűntett feletti bűnbánat, az eltévesztett élet öntudata, a felette hosszú büntetés benyomása többnyire súlyos tényezők. A kétségbeesés a foglyoknál a legdurvább erő­szakoskodásokat, a legszánandóbb levertséget egyaránt előidézheti. Nem feltűnő tehát azon tény, hogy a halál és megőrülési esetek aránylag sokkal nagyobb számban fordulnak elő a 11-ik fogsági év előtt, mint után. A ki addig kiállja helyzetét, az rendesen olyan, hogy azt még tovább is elviselheti. Az 1852-ik év óta 1869-ig 4000 fogoly (ezen kerekszámnál csak néhánynyal több) volt az intézetben. Ezek közül épen 100 halt el, tehát 27 2 százalék. Ellenben bizonyára feltűnő, hogy a 10 éven túli fogságra itélt 189 fogoly közül 18, tehát 10 százalék halálozott el« Hasonló az arány az elmeháborodás tekintetében. Az összes számra esik mintegy 3 százalék, a 10 évnél hosszabb tartamra Ítéltekre 5 százalék. Mindezen halál- és elmeháborodási esetek oly foglyoknál fordultak elő, a kik még nem szenvedtek 10 évi fogságot. Miután a tény magában véve elég világosan szól, nem vizsgáltam közelebbről hogy mint viszonylik az elhalálozottak életkora, valósággal kitöltött büntetési idejök, egészségi állapotuk és haláluk oka a többiekéhez. Az illető elhalálozottak statisztikájából azonban kivehető, hogy azok 5 naptól kezdve egész 8 évig voltak fogságban és életkoruk 25—71 év volt. Kétségtelen, hogy különösen a szerfelett hosszú tartamú büntetés van káros hatással. Habár a fogoly, a ki 10 évet kitöltött, rendszerint még ennél is többet birna kiállani, testi és szellemi ereje mégis gyorsabban hanyatlik, mintsem hogy kora haladásával arányban állana. — • A foglyok korán vénülnek. De a mint már említem, rendkívül sok függ az egyéniségtől, különösen a fogoly élet­korától és egészségi állapotától a beszállítás idejében stb. ; mindamellett is megállapított tény, hogy nálunk a bő élelmezés daczára mégis legkésőbb 6 évi büntetési idő lefolyása után időnként jobb élelmet kell nyújtani, szabadban való foglalkozást és más könnyebbségeket engedni, hogy a foglyok ereje és tápláltsága vagyis egészsége fentartassék. Oly foglyoknál, a kik már 10 évnél hosszabb idő óta vannak a fegyintézetben, az emiitett óvszerek alkalmazásának szüksége még nagyobb mérvben nyilatkozik. • '

Next

/
Thumbnails
Contents