Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
M CCCXXÍ, SZÁM. Ad 3. Azon hatást illetőleg, melyet egy 10 évnél hosszabb ideig tartó fegyházbüntetés gyakorol, tapasztalataim után csak oda nyilatkozhatom, hogy ezen fogság a fegyencz szellemi és testi állapotára még pusztitóbban hat, mint a 10 évi büntetés és hogy a mostani fegyházi rendszerek mellett a fegyházélet egyhangúsága és a fegyházi kényszer súlya alatt a legerősebb szervezetek is nemcsak egy 10 évet meghaladó bünfetésnél, hanem még sokkal előbb megtörnek, mert meg kell törniök. Hogy ebbeli meggyőződésemet statisztikai adatokkal támogathassam, a helybeli intézetber lévő azon fegyenczeket, a kik már 10 évnél hosszabb büntetést szenvedtek, testi és lelki állapotuk tekintetében a fegyházi orvos Dr. Neithart főtörzsprvos által orvosilag megvizsgáltattam Midőn a mellékletben ezen vizsgálatok eredményét, melyekhez saját megjegyzéseimet is csatoltam,*) a nevezett orvos beható véleményes jelentésének kiséretében előterjesztem, bátor vagyok megjegyezni, hogy már ezen adatok is, habár az ezen kategóriába tartozó foglyok összes számának csak egy hányadrészére vonatkoznak, igazolják a kifejezett vélemény helyességét. A megvizsgált 29 fegyencz között az orvos csak 4-et talált olyant, a kiknél a 10 évet meghaladó fogság hátrányos következményeit feltűnő mérvben nem lehetett kimutatni. A többi 25 között 19 találtatott, a ki testileg és erkölcsileg egyaránt szenvedett a fogságban; 4, akinél a hosszú fogság hátrányos befolyása főleg a testen ; 2, kinél ezen befolyás csak a lelki állapoton volt felismerhető. Saját észleleteim szerint 17 szellemileg megtört és teljesen eltompult, 12 munka és keresetképtelenné vált, 12 még csak némi mérvben munka- és keresetképes, 4 teljesen munkaképes és 1 időközben meghalt. Ámbár az itteni fegyintézetben, kivált azelőtt, az egészségi állapot rósz és a halandóság nagy volt, mégis ugy vagyok meggyőződve, hogy a többi fegyintézetek hason kategóriájú foglyai állapotának megvizsgálása a dolog lényegét illetőleg, hasonló eredményt fogna feltüntetni. Ennélfogva * v f *.. ' m * ad 4. nem nyilatkozhatom másként," minthogy a 10 évi fegyházbüntetést, mint a maximumot bőven elégnek tartom az időleges büntetés czéijának elérésére és hogy ad 5. ezen időtartam meghosszabbítását nemcsak czéitalannak, hanem annyiban károsnak is kell tartanom, a mennyiben az ilyetén fogság által lelkileg és testileg megtört egyén sem azon lelki erélylyel, sem azon testi erővel nem fog birni, a mely szükséges volna arra, hogy a fogsága alatt feltett javulási szándékot és az itt második természetévé vált rendszeretetet és szorgalmat szabadságának visszanyerése után saját fentartására érvényesíthesse. Sőt erős meggyőződésem, hogy már a 10 évi fogság is hosszabb időleges büntetésnek, mintsem hogy a büntetés valódi czélját, a benső és külső ember javítását csak megközelítőleg is elérni engedhetné, mert már itt is a legtöbb esetben a büntetés kitöltése előtt a halál vagy azon fennemlitett szellemi és testi - károsulások állanak be > melyek- az illető egyénre nézve lehetetlenné teszik azt, hogy a javulást legjobb akarat mellett is megvalósítsa. Régi tapasztalás az, mely az itteni intézet, valamint a többi intézetek statisztikája által is megerősíttetik, hogy a legsúlyosabb betegségek és a legnagyobb halandóság a letartóztatás első éveiben, rendszerint az első három év alatt szokott beállni. A kimutatás 72 fegyencz közül 46-ot, az egyik lajstrom 243 haláleset közül 184-et, a másik lajstrom 140 haláleset közül 94 halálesetet mutat ki, melyek a letartóztatás első 3 éve alatt fordultak elő. E szerint összes 455 haláleset közül 324 állott be már a fogság megkezdését követő első 3 évben. *) A hivatkozott melléklet, miután az egyes fegyenczekkel részletesen foglalkozik, itt le nem nyomatott.
