Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

u OCCXXt SZÁM. agyrémet keltik, hogy ö olyan ember, a ki mindazon figyelmet megérdemli és igényelheti, melyben a fegyházban részesittetett. — A büntetés végrehajtása mai napság nem a régi porkoláb rendszeren alapszik, humanitás annak az alapja. Ugyanazért a hosszú tartamú büntetések hátrány >s physical következményei a legszigorúbb lelkiismeretességgel távol tartatnak a fegyencztöl; de annál inkább veszti súlyát a büntetés, migien 10 éven túl az — más fegyházi büntetésekhez aránylag — alig nyomja már a fegyenczet, söt ellenkezőkkel felemdöleg hat reá, de oly irányban, hogy benne az elbizakodottságot, saját túlbecsülését idézi elő. Ad IV. Tekintve, hogy a fegyházbüntetés teljes komolysága legfeljebb 10 évig tartható fenn a nélkül, hog}'- a fegyencz testben és lélekben kárt szenvedjen; tekintve továbbá, hogy ezen idő elegendő arra, hogy az időleges büntetés czélja eléressék ; én a 10 évi fegyházbüntetést az időleges ítéleti büntetés maximumának tartom. Ad V. A III. alatt mondottakból következik azon meggyőződésem, hogy ezen időtartam túllépése „nemcsak mit sem használ", de söt árt; minthogy az egészségügy érdekében oly intézkedéseket kell tenni, a melyek a fegyencz helyzetét nagyon is kellemessé teszik s azonkívül rendőri szempontból is okvetlenül oly bánásban fog a fegyencz részesülni, a mely öt, a ki a külvilág mértékét elfelejtette vagy elfelejteni igyekszik, saját minémüségének vészthozó túlbecsülésére vezeti. Valentini, igazgató. 2. A rawiczi fegyintézet. Gróf Eulenburg, állam- és belügyminister ur ô nagyméltóságának. Rawicz, 1869. évi május hó 22-én. Van szerencsém a mellékletben megjelölt ügyben Nagyméltóságodnak a következőket mély tisztelettel előterjeszteni: Mielőtt a folyó hö 11-én kelt magas leiratban ad 3, 4 és 5 tett kérdések, bővebb taglalásába bocsátkoznám, bátor vagyok az ezek, valamint az 1. és 2. pont elintézésére szükséges statisztikai adatokat az itteni fegyintézetre vonatkozólag előrebocsátani. Midőn e tekintetben az alázattal mellékelt két rendbeli kimutatásra hivatkoznám (melyek az illető részleteket foglalják magukban) *) megjegyzem : í. A 10 évnél hosszabb büntetésre ítéltekre nézve: 1852. évi január hó 1-je óta f. é. május hó 15-kéig beszolgáltattatott . . 1 I 147 ember *) Itt nem nyomattak ki.