Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
CCCXXI. SZÁM. 219 \Wer seines Vortheiles willen eine fremde bewegliche Sache aus eines anderen Besitz, ohne Einwilligung entzieht, begeht einen Diebstahl." — Említettük, hogy többen, s különösen a gyakorlat férfîai, a lopásnak e tényező nélküli meghatározását hiányosnak tartják. Nem ignorálhatjuk tehát a kérdést, s igazolnunk kell annak mellőzését a substantia ellopására — valamint elfogadását, a használati lopásra vonatkozólag. Mindenekelőtt azonban ki kell emelnünk az animus lucri többféle értelmét. Álláspontunk helyessége, valamint a törvényjavaslat illető intézkedése: leginkább ennek folytán lesz megitélhetŐ. A Feuerbach4éle vagy az ezt megelőzött magyarázatokra nem térünk vissza: csupán azon magyarázatok megjelölésére, s rövid illustratiójára szorítkozunk, melyek napjainkban is elterjedve vannak. A régibb megállapításokkal csak annyiban foglalkozunk, a mennyiben a legutóbbi időkben felmerült állitások igazolására vagy czáfolatára adatul szolgálnak. Az „animus lucri" mai napig is különböző értelemben vétetik, s igen változatosan formuláztatik, ugy a literaturában, mint a törvényekben. Némelyek szerint tartós vagyoni hasznot jelent ; mások csupán átmenő ideiglenes, akár anyagi, akár eszményi előny értelmében magyarázzák azt. Ez utóbbi értelemben bármely óhajnak, vágynak, aspirationak, ösztönnek kielégítésében is állhat. A ki egy dúsgazdag, de fösvény ember tulajdonát képező dolgot a végett tulajdonit el, hogy azt a szegények közt alamizsna gyanánt kiossza: kétségtelenül nem czéloz a maga részére vagyoni hasznot. Ha tehát a lopásnál az animus lucri szükséges tényező, és ez — a tettes vagyoni hasznát, nyerészkedésre irányzott törekvését jelenti: ez esetben, a most emiitett cselekmény elkövetője nem követett el lopást. Ellenben ha a második értelemben vétetik a kifejezés : igen is fenforog lopás — mert a jótékonysági ösztönnek kielégítése, vagy azon hiúság, hogy a tettes jótevőnek tartassék, illetőleg hogy másokat a maga részére lekötelezzen: már magában is bizonyos előnyt képez. Volt eset, hogy egy törvényszék felmentette azon egyént, a ki másnak lőfegyverét azon szándékból lopta el, hogy azzal magát agyonlőjje. Előfordult, hogy az, a ki valamely tárgyat ellopott, de helyette annak értékét odatette, a hol az elvitt tárgy feküdt: felmentetett, mert nem nyerészkedési szándékból vitte el azt. A franczia birősdg felmentette azon ügyvédet, a ki a védencze ellenfelének tulajdonát képező, s ékszerrel megrakott szekrényét a végett lopta el, hogy abból vedenczének fontos érdekeire nézve döntő okiratokat eltulajdonítsa. A kérdéses elemnek a vagyoni haszon értelmében való magyarázata esetében, kétes lehetne: vájjon az, a ki másnak pénzét boszúból, például azért lopja el, hogy ez zavarba jöjjön, s fizetés-képtelen legyen: lopást követ-e el vagy sem? sőt ha azon pénzt nem semmisiti meg, tehát idegen vagyon megsemmisítését vagy megrongálását sem követi el, s midőn áldozatának hitelét már megrontotta, — a pénzt visszafizeti: kérdés lehet, — hogy az emiitett magyarázat mellett — egyátalán bármely büntetendő cselekményben bűnösnek lenne-e mondható? A vélemény-különbség, mely a lopás-fogalom — meghatározása tekintetében Belgium mindkét kamarájának jogügyi bizottságában felmerült s melyet fentebb megérintettünk: lényegében e kérdésre vezethető vissza. Ha a fraudulosa sustractio csupán a nyerészkedési czélból véghezvitt elvonást jelenti : ez esetben oly meghatározás szükséges, mely a tulajdonnak más czélból foganatosított elvonását is magában foglalja. Ez képezte az inditvány és a vita sarkpontját. Jl y a donc une distinction à faire 11 — mondja a módosításnak támogatója a Senatus bizottságban — entre la soustraction cupide, lucri faciendi gratia, qui a pour objet de transferer à l'agent la possession, l'usage ou la disposition de la chose d'autrui : et la soustraction méchante, dont le but est, le mal du propriétaire sans profit pour l'agent. " Mellesleg megemlitjük: hogy e fejtegetés alkalmával magának a „soustraction" szónak is improprius — és a lopásnál megkívántató külcselekvést tüzetesen meg nem jelölő értelme is — mit egyébiránt a német irók már régen világosságra hoztak, kétségbevonhatlanul kimutatva lett. 28* a
