Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

202 CCCXXI. SZÁM. Hogy ezen helyzetben a jelen törvényjavaslat készítői nem kecsegtethették magukat azon reménynyel, hogy munkálatuknak — különösen a vagyon elleni bűntettekről és vétségekről szóló része minden határozatlanságot kikerül, minden kételyt eloszlat, s hogy nem fogadtattak el abban intézkedések és ismérvek, melyek helyesebbekkel pótolhatók, nem mellőztettek olyanok, melyek szükségesek, és veszély nélkül fel is vehetők : azt emliteni is fölösleges. Hisz, ha azok, a kiknek a kötelesség e törvényjavaslat kidolgozását és eunek a törvényhozás elé jutása előtti átvizsgálását visszautasithatlan feladatukká tette, egyedül a nehézségekre figyeltek volna; hol találtak volna bátorságot arra, hogy a kötelesség teljesítéséhez hozzáfogni merészeljenek! Senki sem fogja kétségbe vonni, hogy egy büntető törvénykönyv készitése nálunk még nehezebb, mint más államokban. Ott, hol a nemzet tudományos szelleme, a generátiók kitartó és szakadatlan munkássága régtől fogva repeszti szét a felismerés akadályait ; a lelkesültség bátorságával és erélyével felnyitva a tudás újabb és újabb aknáit, s szövétnekének fényével megvilágítva az ösvényt, de megmutatva a szirteket, az üregeket, a mélységeket is : ott fokonkint és szünetlen fejlődésben, mintegy organice sorakoznak egymás mellé, s tisztulnak az elfogultság, az előítélet burkolataitól, a jog igazságai, A súrlódás, az élet, a tapasztalás, a vita, a küzdelem kimutatják mindenik új eszmének valódi lényét, béltartalmának egész foglalatját, s ezzel elhatárolják azon vonalt, a meddig az új eszme üdvös és helyes, attól, a hol az megszűnik igaz lenni, és veszélyt rejt magában. Á törvény előkészítése és meghozatala ily államokban sokkal könnyebb és sokkal biztosabb; mert nemcsak iránya, hanem egyes részletei is, a literatúrai munkásság folytán már előre meg vannak honosítva a köztudatban, s a legfőbb feladat csakis annak consecratiojában áll, a mit a nemzeti genius a felszínre hozott, felderített és megerősitett, s az illetékesek communis opiniőjává gyökeresitett. Nálunk, ámbár nagyrészt hibánkon kivül, ez nincs igy. A mint már említtetett, s mint mindnyájan tudjuk, jogi literatúránk csekély; nagy és rendszeres, az összes elveket átfoglaló, a tételeket az elvek, az elveket az esetek próbakövén megbiráló munkáink alig vannak ; a büntető jog egyes ágait vagy részeit minden irányban és végső vonatkozásaiban tárgyazó monographiáink száma szintén igen csekély. Mi nem foglalkoztunk kiválóbb mértékben a büntető joggal, s annak bonyolódott nehéz controversial val : az eszmék tehát még nem tisztulhattak, s a vitás kérdések körül még nem consolidálhatta magát^s nem juthatott felismerhető kifejezésre a tudományos közszellem. Ezek azon különös okok, melyeknél fogva nálunk a büntető jogi codificatio nagyobb nehézségekkel jár, mint máshol, mint Francziaországban, Németországban, Olaszországban, Belgiumban, s azon országokban, melyek ezekkel már régóta mintegy jogközösségben élnek, s az ottani fejlődéseket követik, viszont azok fejlődésére hatnak is. Nekünk is vannak ugyan tagadhatatlanul nagybecsű tankönyveink, melyekre önérzettel hivatkozhatunk, melyek közül néhányra ; mint azt indokolásunk számos helye mutatja, a törvény­javaslat többször támaszkodik, előttünk van még ezenfelül a nemzeti haladás előbbi állásának, úgyszólván összefoglalatja és díszes jelzője: az 1843-iki javaslat; de a tankönyvek már rendel­tetésüknél fogva is szűkebb körűek, hogysem a rendkívül nagy arányokat öltött vitás kérdések minden részletét és árnyalatát átalános felismerésre juttathatták, s a közmeggyőződést a társadalom tágabb köreiben is közvetithették volna: az 1843-iki javaslat pedig, fájdalom, literatura nélkül maradt, s a mai nap fejlettségét nem is tükrözheti vissza. Ez utóbbi tény hatása abban is nyilvánul : hogy azon méltán nagyhirü mü, a jelen törvényjavaslat megállapításait nem mindenütt irányoz­hatta, s joggal nyert, s érintetlenül maradt tekintélyével és fényével a több pontban tőle eltérő új tervezetet át nem övedzheti. A birálat ki fogja mutatni törvényjavaslatunkban — a vagyon elleni bűntettek és vétsé­gek elleni csoportjában is a hiányokat és a tévedéseket ; de itt ugy, mint a munka többi helyein : számolhatni vélnek a javaslat munkásai, hogy a helyzet nehézsége, részükre fog a mérlegbe vet-

Next

/
Thumbnails
Contents