Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

CCCXXI. SZÁM. 193 Az egyéni szabadság oltalma, a szabad állam intézményeinek egyik leglényegesbje lévén: indokoltnak tartatott, hogy ennek törvényellenes megsértése mindenik esetben a hivatalvesztést, a 314. és a 315. §§. eseteiben pedig a politikai jogok felfüggesztését is vonja maga után. A 315. §. idézése a 316. §-ban leirási hibából maradt ki, az tehát pótolandó. XXIII. FEJEZET. A levél- és távsürgöny-titoknak magán személyek általi megsértése. A 317. §-hoz. A ki másnak szóló levelet, lepecsételt iratot vagy távsürgönyt, a nélkül, hogy erre jogosítva lenne, felbont; úgyszintén az is, a ki másnak szóló, habár be nem pecsételt levél vagy távsürgöny birtokába helyezi magát a végett, hogy annak tartalmát megtudja, vagy hogy azt hasonló czélból másnak jogtalanul átadja : vétséget követ el, és 8 napig terjedhető elzárással és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha pedig a fentebbi módon tudomására jutott titkot közzéteszi, vagy azt a levél, irat vagy távsürgöny küldőjének, vagy a czímzettnek károsítására használja fel: 3 hónapig terjedhető fogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg. Ezen szakasz esetében csak a jogsértő alany más, mint a 193. és 194. §. esetében. Az alany ezen különbsége igaz, hogy a vétség eszményi óbjectumát is megváltoztatja, a mennyiben az előbbeni esetben a vétség az által, hogy közhivatalnok követi el azt : az alkotmányos jogok megsértésének jellegét veszi fel, s igy annak eszményi óbjectumát az alkotmány képezi, a mi a 317. §. esetében nem forog fenn. Mindazonáltal a jogsértés közvetlen tárgya, a jogsértés elkövetésének módja mindkét esetben ugyanaz: a minek folytán az érintett szakaszoknak erre vonatkozó kitételei közt alig van különbség. Ezzel elenyészik a külön indokolás szüksége is ; minthogy azon főkérdés: hogy a levél-titok az állam által nem csupán a közhivatalnokok ellenében oltalmazandó, vita tárgyát alig képezendi. Az alanyok különbsége mindazonáltal szükségessé teszi a büntetések közötti különbséget is. A közhivatalnok a levéltitok megsértésével egyrészről két jogot sért : az alkotmányt, illetőleg az alkotmányosság egyik föltételét, és az érdekelt személy személyes jogát; de megsérti egyszersmind hivatali kötelességét, hivatali esküjét is: ellenben a levél- és távirda-titoknak magán személy általi megsértése esetében csupán az érdekelt személynek joga támadtatik meg : a mi a bűnösség fokában és a büntetésben különbséget állapit meg. Ez okból amott 8 napra, mint minimumra, és 6 hóra, mint maximumra tétetett a fogházbüntetés : mig itt a büntetés minimuma 24 óra, maximuma pedig 8 napi fogházat tesz ki; ezenfelül 100 frt pénzbüntetés is inditványoztatott. A vétség súlyosabb esetét illetőleg, a fogházbüntetés tartama 3 hóra, a pénzbüntetés összege pedig 1000 frtra emeltetett. XXIV. FEJEZET. A magán laknak magán személyek általi megsértése. A 318-ik §-hoz. A ki másnak lakásába, vagy az ezzel összefüggő, vagy az éhez tartozó helyiségbe jogtalanul ? az ott lakónak, vagy a lakással rendelkezőnek beleegyezése nélkül, cselszövénynyel, erőszakkal vagy FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1875/8. m