Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
COOXXI. SZÁM. 18S „ Víztartó 0 alatt nem csupán a nyilvános medenczék — bassin-ek, hanem a használatban levő kutak mellett lenni szokott kinyitott vagy könnyen kinyitható vályúk is értetnek, mert ezekből is igen gyakran meríthetik emberi használatra a viz s nincs semmi ok, ezeknek — főleg az országutak mellett levő kutak vályúinak megmérgezését kevésbé veszélyesnek tartani. A 306. §-hoz. A ki ragályos betegség idején a továbbterjedésnek megakadályozása végett elrendelt zár, wagg egyéb felüyyeleti szabályokat megszegi : 6 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Ha pedig a zár- vagy felügyeleti szabályok megszegésének következtében valaki a ragályos betegséget megkapta: a megszegő 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő. A kísérlet büntetendő. A ragályos betegség terjesztését megakadályozó rendszabályok, a népet fenyegető nagy szerencsétlenség megelőzése, vagy csökkentése vagy megszüntetésének előmozditása czéljából és igy mindenesetre, egy kiválóan közérdekű czél szempontjából hozatnak. A ki tehát e rendszabályokat tudva és szándékosan megsérti : közveszélynek teszi ki a vidéket, vagy növeli ezen vidék szerencsétlenségét. Az államnak joga van rendszabályai ezen megsértését a veszély nagyságához merten — és igy nem csupán mint egyszerű rendőri kihágást büntetni. Ezen szempontnak felel meg a 306, §., melyre vonatkozólag még megjegyzendőnek tartjuk ; hogy az ebben körülirt cselekmény büntetésének megállapításánál — az újabb törvényhozások még sokkal messzebbre mennek. A jelen törvényjavaslat készitŐi a cselekmény btínösségi fokának megítélésénél, és igy büntetésének megállapításánál, nem vélték kizárólag az objectiv veszélyességre fektetni a döntő súlyt, s számbaveendőnek tartották az akarati momentumot is, mely ez esetben nem irányul a szerencsétlenség előidézésére, sift a határzár, s hasonló rendszabály megsértője — a szerencsétlenség megszűnését ép ugy óhajtja, mint bárki más. A bűnösség és a büntetés alapjául tehát nem marad fenn egyéb : mint egy rendőri szabálynak megsértése és az ebből netalán bekövetkezhető — a legtöbb esetben az okot illetőleg meg sem is határozható szomorú eredmény. Ha csupán a rendőri szabály^megsértése forog fenn — s ebből a vész elharapódzása még nem származott: a törvényjavaslat 6 hónapig terjedhető fogházat állapit meg, a mi által a cselekmény két irányban súlyosittatik. Először az által — hogy tekintve a viszonyokat — melyek közt a cselekmény elkövettetik : a tett — mely magában véve rendőri kihágást képez, nem ennek hanem vétségnek minősittetik ; másodszor az által : hogy nem csupán súlyosabb büntetési nem állapittatik meg a rendőri kihágásra rendelt büntetési nem helyett, hanem ennek tartama is a rendőri kihágás büntetésének legmagasabb tartamán fölül emeltetik. A 306» §. második esetét illetőleg az emiitett oknál fogva — 3 évi fogházra emeltetett a büntetés, a mit elég súlyosnak tartunk, különösen ha figyelembe veszszük — hogy igen sok törvénykönyv létez, melyek — mint a belga büntető törvénykönyv s az olasz javaslat ezen eseteket a vétségek közé sem számitják. Azt hiszszük, hogy a cselekménynek valódi denaturatízatiója nélkül alig lehetne ezen esetet bűntettnek minősiteni; s a fegyházbüntetést, sőt esetleg ennek 5—10 évig terjedhető tartalmát criminalisticai szempontból épen nem találjuk igazolhatónak. Megemlítjük: hogy a 306. §-ban csupán az emberi életet veszélyeztető ragály terjesztése elleni szabályokról intézkedtünk, a mit a fejezet czíme, s a szakasz második alineájának azon kifejezése valaki világosan kimutat. A marhavész elleni rendszabályok megsértéséről részint külön törvény rendelkezik, részint pedig a rendőri kihágásokról szóló büntető törvénykönyv tartalmazza a megfelelő pótrendelkezéseket.