Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
168 CCCXXI. SZÁM. választja meg, hogy a czélzott eredmény bekövetkezése a legnagyobb valószínűséggel bírjon. Ez által tehát a veszély nagysága szempontjából is indokoltatik a büntetések közti különbség. De minthogy a dolus határozott iránya — a cselekménynek előre elhatározott, bizonyos czélja képezi a szakasz különös lételemét; ez okból a kísérletnél is — habár a tett a különös eredményre nem vezetett — ezen §. veendő alapul. A büntetési tétel teljesen megfelel a 293. §. és a 295. §. közti különbségnek; mert még a 293. §-ban börtönnel, addig a 295. §-ban fegyházzal van büntetve a cselekmény. A fegyház — a legsúlyosabb neme a szabadságbtintetéseknek, s a ki számot ad magának azon különbségről, mely a jelen törvényjavaslat szerint a börtön és a fegyház közt inditványoztatott ; s a ki figyelembe veszi az ír rendszernek megfelelő fegyházi szabályokat, s egyátalán az ir rendszernek — az indokokban röviden körvonalazott lényeges föltételeit ismeri : az nem fogja egyenlőnek mondani a két büntetési nemet. De e különbség a két büntetési nem között — tettleg fennálló börtönrendszerünk mellett is lényeges; mert mindenki, a ki a büntetések végrehajtásáról — a mint azok végrehajtatnak a fegyházakban, s a mint a végrehajtás eszközölhető a törvényhatóságoktól átvett börtönökben — tudomással bir: el fogja ismerni, hogy a fegyházbüntetés ma is sokkal szigorúbb, mint a börtön. De szomorú helyzet is volna az: ha a szabadságbüntetéseket csak a tartam vagy az úgynevezett jogkövetkezmények szerint lehetne megkülönböztetni. Ez egy rég megbukott eszme — sa szabadságbüntetések körüli homály idejéből való. Ha a szabadságbüntetésekkel még egyéb czélokat is el akarunk érni, mint csupán a bűntettes fogva-tartását és kínoztatását : akkor a tartam és az intensivitás combinálandók, s módokkal kell bírnunk, hogy az egyik és másik egymásra hatva : a súlynak mérséklése a tartam — a tartamnak mérséklése pedig a súly által — lehetővé váljék. Ezen igazságról tanúságot tesz valamennyi legújabb büntető törvénykönyv, melyek közt nincs egy sem, mely nem ismerne többnemü szabadságbüntetéseket. Ennek pedig egyátalán nincs, és nem is lehet más czélja, mint az : hogy súlyosságban is fokoztassanak a szabadságbüntetések, nehogy csupán a tartam legyen a fokozás egyedüli eszköze — a mi következetesen keresztülvive — horribilitásokra vezetne. A német birodalmi büntető törvénykönyv 224. §-a a súlyos következményekre irányzott sértés esetére — ha azok valamelyike be is következett: 2 évtől 10 évig terjedhető fogházat állapit meg : de nem emeli fel a büntetést — ha az emiitett következményekre irányzott sértésből halál származott. A minimum felemelése 1 évvel — a 10 évi maximum mellett : más büntetési rétéinek alig mondható. Mi sokkal nagyobb különbséget találtunk e két eset közt, hogysem — mindkettőre ugyanazon büntetési tételt tartottuk volna megállapíthatónak. De felébb menni — s a 10 évig terjedő fegyháznál magasabb büntetést indítványozni, a halálos következménynyel végződött szándékos súlyos testi sértésre nem lehetett: ha csak az e közt es a szándékos emberölés közt létező arányt nem akartuk megsemmisíteni. A szándékos emberölés büntetése a 267. §. szerint 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház lévén: ha 10 évig terjedhető fegyházat állapitunk meg a 295. §-ban körülirt testi sértés büntetéséül, akkor 15 évig kell felemelni a súlyosságban legközelebb következő 296. §-ban meghatározott eset büntetését: és ha ezt tesszük : ez esetben a szándékos emberölés és a szándékos súlyos testi sértés közt — ha ez utóbbiból a tettes szándéka, czélja nélkül — halál következett be — nem lesz különbség. Ez hiba volna — felforgatása a büntetés és a cselekmény közötti arányoknak: a beszámítási tan legalaposabb tételeinek felforgatása. Ennek kikerülését fix pontnak tekintve, két út mutatkozott tehát előttünk : vagy a német büntető törvénykönyvet követve, ugyanazon maximummal s csaknem ugyanazon minimummal állapítani meg a 295* és 296. §§-ban a büntetéseket: vagy pedig megkülönböztetni a két .-eseti it, s mindegyikre külön büntetést megállapítani*
