Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

164 CCCXXL SZÄM. rendelkezése szerint 1 évtől alább megszakitlan folytonosságban szállhat lejebb 364, 363 vagy 362 napra, és igy tovább egész 24 óráig. j A 90. §» e tekintetben nemcsak nem képez akadályt, hanem ellenkezőleg azon általános kifejezése: „börtön helyett fogház, fogház helyett pénzbüntetés ezen büntetési nemek legalacsonyabb mértékéig állapítható meg

u ; a kérdésben forgó esetre világos és kétségbevonhatlan utmutatást, illetőleg utasítást tartalmaz. **. Már most tekintve, hogy azon eset, melyben a testi sértés vétsége a súlyosság végső határpontján, másrészről a testi sértés bűntette — a bűntett legenyhébb voltának szintén véghatárán forduljanak elő, s ez utóbbi esetben enyhítő körülmények nem léteznek — habár gondolható is, de az életben alig fordul elő ; enyhitő körülmények létezése esetében pedig az igazságos appreciálásnak legtágabb tere van nyitva: igy tekintve a dolgot, a 291. §. két büntetési tétele közti különbség — a gyakorlati életet véve alapul — minden jelentőségét elvesztené még az esetre is, ha a pénzbüntetésnek számbavétele — már a priori nem zárná ki a hézag kérdését. A szabadságbüntetéseket illetőleg, — a 291. §-nál két tétel állott előttünk. Az egyik az volt : hogy legfeljebb 8 napig'terjedő egészség megzavarása — a qualificálás eseteit kivéve 6 hónapnál tovább tartó fogházat lehetetlen megállapítani. Nem szabad ugyanis elfelednünk — hogy e cathegoriába tartoznak a legcsekélyebb sérülések is, mint a veszszővel való csekély ütés, ha az legkisebb nyomot hagyott; a varrótűvel való megszurások, s hasonló — bizonyára nagyon csekély jelentőségű esetek. A másik tétel, mely előttünk állott, az volt : hogy bűntett büntetéséül 1 évnél rövidebb tartamú szabadságbüntetést nem határozhatunk meg, a nélkül, hogy a bűntettel összekötött fogalom — violáltassék. Nem maradt tehát egyébb hátra : mint a mathematical folytonosságot e két nagyobb jelentőségű tekintetnek alárendelni, s minthogy az 1 évi börtönről a leszállás 11 havi és 29 napi fogházra, vagy 28, 27 napi, végre 6 havi, sőt ezen aluli fogházra is a 90. §. által biztositva van: ez okból a két tételnek megállapításánál — az igazságtalanságnak még lehetősége is eltűnt. Ha mindazonáltal ä mathematical hézag eltüntetésére, a megállapított pénzbüntetés nem tartatnék elégségesnek ; és határozottan az kívántatnék, hogy a szabadságbüntetések tartamai érjenek egymás határáig: ez helyesen csak egy utón érhető el, a mire egyébiránt más törvényhozásokban is van példa ; az által ugyan is : ha a vétség és a bűntett közé még egy cathegoria ékeltetik be, s ennek büntetési tétele 6 hónaptól egy évig terjedhető fogházzal állapíttatik meg. Ez esetben a börtönnel büntetendő testi sértések közül kibontakoznak a most emlitect cathegoriába sorozandó esetek — sa vétség köre ezzel tágulván : a súlyosabb sértésnek megfelelőleg a büntetés is emelendő lesz. Igy például a bajor büntető törvénykönyv a nem determinált testi tértést illetőleg, 5 napnál rövidebb, és 5 napi vagy 5 napnál hosszabb, de 60 napnál rövidebb, és 60 napi vagy ezenfolüli betegség és munkaképtelenség közt tesz különbséget : a tartam tekintetében tehát — az 5 napi és a határozatlan idő közé: még egy cathegoriát — a 60 napi maximumot ékeli be. A genfi büntető törvénykönyv is, a 262. — a mi javaslatunk 293. §-ának megfelelő — czikkben meghatározott súlyos következményű testi sértéseken fölül : három különböztetést állapit meg : 1. A betegség és munkaképtelenség okozása nélküli — habár egyébként nyomokat hagyó testi sértést — 258. czikk; 2. a 20 napnál kevesebb, vagy 20 napi betegséget vagy munkaképtelenséget okozó testi sértést — 259. czikk; 3. a 20 napnál hosszabb időig tartó betegséget vagy munkaképtelenséget okozó testi sértést — 260. czikk. Az olasz javaslat a legsúlyosabb eseteken kívül — 372. czikk — a betegség és munkaképtelenség tartama tekintetében szintén három osztályt állapit meg: 1. 15 napnál rövidebb tartamot 373. czikk;