Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
152 CCCXXI. SZÁM. A 279. és 280. §§-hoz. 275. §. A ki gondatlan cselekvése vagy mulasztása által valakinek halálát okozta: az emberölés vétségét követi el, és S évig terjedhető fogházzal, valamint 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 280. §. Ha azonban a halál az azt okozónak hivatásában vagy az általa gyakorlott tudományban, iparágban vagy foglalkozásban való járatlanságból, vagy hanyagságból származott, vagy ha azon cselekmény vagy mulasztás által, mely a halált okozta, az okozó hivatalának vagy az általa gyakorolt tudománynak, iparágnak vagy foglalkozásnak szabályait sértette meg: S évig terjedhető fogházzal, és 100 frttól 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A jelen szakasz eseteiben a bűnösnek talált személy, azon hivatás, tudomány, iparág vagy foglalkozásnak gyakorlatától, a bíróság belátása szerint végképen vagy határozott időtartamra eltiltható, s a gyakorlat isméti megengedése újahbi vizsgától, vagy a kellő képesség megszerzését igazoló más bizonyítéktól tétethetik függővé. Az előrelátás vagy óvatosság hiányában találja a belga büntető törvénykönyv azon cselekvések és mulasztások jellegét, mely — az emiitett hiánybólmásnak életére vagy testi épségére nézve bekövetkezett, a tettes által nem szándékolt káros eredményt, büntetendő eselekménynyé minősíti. A belga büntető törvénykönyvet megelőzött franczia Code nagyobb részletességgel jelöli meg az e nemű culposus cselekvések és mulasztások fajait: maladresse, imprudence, inattention, negligence, ou inobservation des reglements említtetnek a 319-ik czikkben a culposus emberölés és testi sértés elemei gyanánt, melyekhez elég sajátságosan, a következő czikk — ugy látszik mintegy synonima gyanánt, egy elemet: »défaut de precaution 11 sorol. A részletezést illetőleg a franczia Code metliodusát követi az olasz javaslat 382-ik czikke is, mindazonáltal megboviti a culpa fogalmának elemeit. Az idézett czikk szerint culposus emberölést képez, ha a halál a következő okok egyikéből származott: inavvertenza, imprudenza, negligenza, imperizia nella propria arte o professione, od inosservanza di regolamenti, discipline o doveri del proprio stato." Mint külön eleme a culpának felemlittetik a részegség is, ha az nem a bűntett elkötése czéljából, de nem is véletlenségből keletkezett. Mindezekkel szemben áll a német methodus — mely nem taglalva a culpa elemeit, egyszerűen a „Fahrlässigkeit" szót használja, a mi a mi javaslatunkban használt gondatlanságnak felel meg. Mi a culpa? erre vonatkozólag már az általános rész indokaiban szólottunk; a bővebb meghatározás — csakis a tudomány feladata lehet. A jelen fejezet elején megemlítettük azt is, hogy a gondatlanságból okozott halál nem minden eseteire terjednek ki a 279. és 280. §§, ; s hogy a „culpa doh determinata 11 esetein kivül is vannak a törvényjavaslatnak oly intézkedései, melyek különösen rendelkeznek azon esetekről, melyekben szintén a gondatlanság által okozott halál képezi a büntetés fokozásának alapját. A gondatlanság ellentétét képezi egyrészről a szándék ; másrészről : a puszta véletlen, a vak eset, a vis major: „quod nec praevideri, nee cui praeviso resisti potest 11 . Nem osztályoztuk a gondatlanságot — vagy „vétkes vigyázatlanságot" — kisebb vagy nagyobb fokúra, s eltértünk az 1843-ik évi büntető törvénykönyv tervezetnek azon rendszerétől, mely a vétkes vigyázatlanságnak enyhébb és súlyosabb esetei közt tesz különbséget. De igen is tettünk különbséget a gondatlanság közt, ha a halál az ezt okozónak hivatalában, tudományában, iparágában vagy foglalkozásában való járatlanságából vagy hanyagságából származik. Ezektől a közönség fel van jogosítva a veszély teljes ismeretét s annak elhárítására a legnagyobb óvatosságot követeim. Az orvos, a gyógyszerész, az építész, a gépész, a mérnök stb., ha a kellő óvatossá-
