Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

123 CCCXXI. SZÁM. A 263-ik §-hoz. A sértett fél indítványára meginditott bűnvádi eljárás befejeztéig vádlott, az ellenfele által ellene elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés miatt, az elévülési időn túl is indítványozhatja a bűnvádi eljárás megindítását. A rágalmazás és a becsületsértés csupán a sértett fél indítványára üldözendő vétségek lévén: az inditványozási jog a 111. §. szerint azon naptól kezdődő 3 hónapig tart, mely napon a sértett fél, az ellene elkövetett rágalmazásnak vagy becsületsértésnek tudomására jut. A 263. §. czélja, azon esetekben, melyekben a magát sértettnek hivő fél a bűnvádi eljárás meginditását indítványozza, s a vád alaptalansága kitűnvén, vádlott felmentetik: ez utóbbinak megadni a jogot, hogy a rágalom vagy becsületsértés miatt, végleges felmentetése utáni 3 hó alatt tehesse meg az elégtételre irányzott indítványát. Egyszóval czélja e szakasznak : hogy a körülirt esetben, az inditványozási jog kezdete, ne a cselekménynek a rágalmazott tudomására jutásától, hanem a végérvényes felmentő ítélettől számittassék. A szakasz szövege mindazonáltal a következő formulázásban világosabb lesz. Az, a ki ellen a sértett fél indítványára tétetett folyamatba a bűnvádi eljárás., ha végérvényesen felmentetik, vagy ha az indítványozó indítványát visszavonta: jogosítva van, az ellene elkövetett rágalmazás miatt — a mennyiben hamis vád nem forog fenn — végérvényes felmentetése napját követő 3 hő alatt, a bűnvádi eljárásnak az elleni megindítását indítványozni, a kinek alaptalan vagy visszavont indítványára tétetett Ő ellene folyamatba a bűnvádi eljárás. A 264. és 265. §§-hoz. 264. §. Kölcsönös becsületsértés esetében, a bíróság a bűnösségnek megállapítása melleit, a büntetés alul mindkét felet vagy csak azok egyikét felmentheti. 265. §. Rágalmazás és becsületsértés miatti elitéltetés esetében, a sértett félnek kívánatára megrendelendő, hogy az ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt az elítéltnek költségéibe azon vidék valamelyik lapjában, a hol a büntetendő cselekmény elkövettetett, $ ha ott lap nem jelenik meg, a sértett fél által megjelölendő belföldi lapban közzététessék. Ezen kívánság azonban a tárgyalás folyama alatt, az ítélet kihirdetése előtt fejezendő ki. Ha pedig a büntetendő cselekmény időszaki folyóiratban követtetett el, az Ítélet indokaival együtt ugyanazon folyóiratnak a végérvényes ítélet kihirdetése vagy kézbesítése után megjelenő első száma elején teendő közzé. Ezen szakaszok igazolása maguk a szakaszok tartalmában foglaltatik. A 265. §. egyébiránt csak következetes folytatása a 219. §-ban foglalt eszmének. A törvényjavaslatnak a becsület elleni vétségekre nézve elfogadott rendszere, valamint a törvényjavaslat XVII. fejezetébe foglalt intézkedések, a fentebbiekben indokoltatváu : két kihagyott intézkedésre kell még röviden reflectálnunk. A mint az egyszerű összehasonlítás mutatja: mi nem fogadtuk el a német büntető törvénykönyv alapfelfogását, s javaslatunk e fejezete — mint sok más, igen lényeges pontokban tér el a német büntető törvénykönyvtől. A mi különbözik az alapfelfogásban : az nem lehet egyenlő a részletekben sem; és igy már ebből megmagyarázható egyes intézkedéseknek felvétele itt, melyek mellőzve vannak amott; viszont más intézkedéseknek mellőzése a mi javaslatunkban, melyek felvéve találtatnak a német büntető törvénykönyvben. — Két intézkedést azonban, melyek a német törvényben tártaimaztatnak, s a mi javaslatunkban hiányzanak, czélszerünek látszik megemlíteni, s a