Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

118 CCCXXI. SZÁM. legalább ha nem tudta, hogy az való ; továbbá ha tudta : hogy azon személy, a ki előtt mást a kérdéses cselekménynyel terhel: a bíróságnak vagy hatóságnak tagja. *

! , A rágalmazés és a hamis feljelentés közötti viszony iránt egyébként már a XIII. fejezetnek indokaiban tétetett említés. Az igen is tehet bizonyos irányban, és tesz is igen lényeges különbséget, vájjon: fel van-e véve vagy nincs felvéve a törvénykönyvben a hamis vád esetei közt azon eset is, melyben a feljelentendő, a vád tárgyát képező cselekmény valódiságát nem tudta, és feljelentése valótlannak bizonyult? vagy pedig nem vétetett fel ezen eset a hamis vád tényálladékát megállapitó esetek közé. Ha t. i. a hamis vád csupán arra szorítkozik : ha a feljelentő tudva hamisan vádolt valakit : ez esetben az imént felhozott kérdésben foglalt cselekmény nem képez hamis vádat, hanem rágalmazást — illetőleg becsületsértést — a mint ez — Németország több birósága által, a törvény hiányossága folytán csakugyan becsületsértésnek vétetett. Ez megtörténhetik — sa törvény hibás szerkezetéből indokolható is ; de az, hogy speciális szándéka volt-e a feljelentőnek, a bűnvádi üjárás megindítását eszközölni; vagy nem volt ezen szándéka: az a rágalom vagy hamis vád qualificatiójára nézve döntő ismérvül egyátalán nem fogadható el. Azon állitásunk igazolására — hogy a vád valótlanságának nem tudása, s a valótlanságnak későbbi kidertilése esetében, a hatóság előtti feljelentés Németországben becsületsértésnek tekintetik : reproducálják azon esetet, melyet — illetőleg melynek bírói elintézését Herzog e kérdést tárgyazó fejtegetéseinek kiindulásául felhoz, s melyről azt mondja: hogy a német gyakorlatban sok hasonló elintézést észlelt Meg kell azonban említenünk: hogy rágalomnak csak azért nem vétethetik az eset Németországban ; mert a rágalom-fogalom meghatározása a miénktől lényegesen különbözik ; de vétetik a becsület elleni delictumnak, és ha ennek — a rágalmat megállapító egyik faja (187. §.) a mienkkel megegyeznék: a hatóság előtti oly feljelentést, melynek valótlanságát a feljelentő nem tudja — a német biróságok nem becsületsértésnek, hanem rágalmazásnak minősítették volna. Magát az esetet ekként irja le a szerző: Das Appellationsgericht in Eisenach erkannte unlängst in einer Untersuchungssache wider den Amtskopisten P. zu T. welche auf eingewendete Berufung der Staatsanwaltschaft zu Gr. in der Verweisungsinstanz an das genannte Collegium gediehen war, dahin: In Erwägung, dass in der von dem Angeschuldigten P. unter dem 25. November v. J. bei der Staatsanwaltschaft zu Gr. eingereichten Denunciation wider den inmittelst verablebten Justizamtmann W. dem genannten mit ausdrücklichen Worten strafbare Handlungen und resp. Verletzungen der Amtspflicht zur Last gelegt werden

, welche sich, wenn der Denunciant diese Behauptung auch nicht wider besseres Willen aufgestellt hat, doch immerhin als Thatsachen und Behauptungen charakterisiren, die den Justizamtmann W. verächtlich zu machen oder in der öffentlichen Meinung herabzuwürdigen geeignet waren, was namentlich hinsichtlich der ihm gemachten Vorwurfe der Unterschlagung und der Fälschung der Fall ist, ohne dass bis jetzt irgend Etwas für die Wahrheit dieser Anschuldigungen erbracht worden; dass mithin der Angeschuldigte für dringend verdächtig zu erachten ist, sich in und mit der betreffenden Eingabe an die Staatsanwaltschaft des Vergehens der Beleidigung eines Beamten nach Massgabe von §. 186 und 196 schuldig gemacht zu haben, wegen dessen auch Strafantrag vorliegt: in Erwägung alles dessen ist es bei dem angefochtenen Zurückweisungsbeschlusse des Kreisgerichts zu G. nicht zu belassen, der Angeschuldigte P. vielmehr wegen Beleidigung des W. in den Anglagezustand zu versetzen u. s. w. (Erkenntniss vom 27. August 1873.) A jogkérdést, mely megoldandó, következőleg formulázza Herzog: „In dieser Hinsicht ist, wie von selbst einleuchtet, eine doppelte Auffassung des §. 164. im Verhältniss zu §. 186. denkbar. Entweder man nimmt an: indem der Gesetzgeber sagt, es gehöre zum Thatbestand der strafbaren, falschen Anschuldigung ein Handeln wieder besseres Wissen,