Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

CCCXXI. SZÁM. Hl hogy az emberi törvények nem számíthatnak tökélyre, s hogy nem található fel oly átalános meghatározás, mely a végtelen változatosságoknak alávetett valamennyi cselekményre, absolut biztossággal legyen alkalmazható. " Ezek elö'rebocsájtása után megjelöljük — a törvényjavaslat kérdéses fejezetének lényege

s intézkedéseit: az ekként megjelölt lényeges határozványok részletes keresztülvitelének igazolását, az egyes szakaszok indokolásánál fogjuk megkisérleni. Törvényjavaslatunk a becsület elleni támadások két faját különbözteti meg: a rágalmazást és a szoros értelemben vett becsületsértést — a mai jelentményében elfogadott injuriât. Törvényjavaslatunk eltér tehát a belga törvénykönyvnek azon rendszerétől — mely, eltekintve a denontiation calumnieusetől, vagyis a hamis vádtól — három faját különbözteti meg a becsület és a becsülés (consideration) elleni támadásoknak, melyek egyike a calomnie, másika a diffamation, a harmadika az injure. Nem fogadtuk el ezt azért: mert a calomnie és diffamation közt, sem a törvénykönyv 443. és 444, czikkei, sem a megkülönböztetést támogató szónokok érvei nem mutatnak fel oly különbséget, mely a sértés egy és ugyanazon eredményének, két külön szó vagy eszme általi kifejezését szükségessé tenné. Ezt elismeri maga a büntető törvénykönyv, midőn a calomniera, valamint a diffamation-ra ugyanazon büntetést állapitja meg. Nem tekinthetjük ugyanis egy külön bűntett alkotásának indokául azt: hogy bizonyos esetekben a törvény megengedi azon tény valódiságának bebizonyitását, melyet valaki egy másik személy ellen nyilvánosan felhozott, s mely azt, a ki e ténynyel terheltetett, a közmegvetésnek teszi ki: de az állitó állításának valódiságát nem volt képes bebizonyítani; mig ellenkezőleg más esetekben, az állítás valódiságának bebizonyítása a törvény által lévén kizárva, ez utóbbi esetben, a becstelenitő ténynek állitója, annak bebizonyithatásától, hogy az, a mit állított, nem rágalom, hanem való — a törvény által tiltatott el, s igy rágalmazónak nem volna mondható. Nézetünk szerint, s a törvény szempontjából teljeseu mindegy, akár nem sikerült az állitónak bebizonyítani, hogy állítása való; akár pedig nem engedi a törvény az állítás valódiságának bebizonyitását ; a tény mindkét esetben juridicailag bizonyitatlan, s ennélfogva valónak nem lévén elfogadható : az nem tekinthető egyébnek, mint rágalmazó állítmánynak vagyis rágalomnak. A törvényhozónak alapos okai vannak arra : hogy bizonyos becsületsértő állitások valódiságát n bíróság előtt feszegetni, discutiáltatni és bizonyítani ne engedje ; ha tehát valaki ily állítással sértette meg másnak becsületét, olyat állított, a mi nem bizonyítható: ez pedig ép ugy rágalom, mint midőn a bizonyítás más okokból nem sikerül* A különböztetésnek tehát nincs jogi indoka, s ez indok utolsó árnyéka is eltűnik, ha maga a belga törvényhozás — az elnevezésben megkülönböztetett cselekményeknek különböző büntetések általi megkülönböztetését lehetetlennek látta. Törvényjavaslatunk a rágalom és becsületsértés közötti különbséget abban állapitja meg, hogy rágalom csak valamely határozott és becstelenitő ténynek nyilvános, vagy nyilvánosnak tekinthető' imputatiója által követtethetik el; ellenben a becsületsértés egy lealázó, lealacsonyító vélemény nyilvánításával, továbbá egy lealacsonyító, sértő cselekménynyel (injuria reális) állapittatik meg. A lealázó — a sértő nyilatkozat nyilvánosan is történhetett: de ha objectiv béltartalma nem határozott — és becstelenitő tény, hanem nézet, vélemény, czím vagy tulajdonság: ez — a nyilvánosság daczára sem képez rágalmat, hanem csakis becsületsértést Egyik sarktétele a törvényjavaslat XVII. fejezetének az is, hogy a rágalmazó tény, vagy becstelenitő nyilatkozat tartalma valódiságának bebizonyítása: a büntethetőséget megszünteti De korlátozva van ezen intézkedés egy szem elől nem téveszthető közérdek által, a mennyiben nem minden rágalmazó állítás vagy becstelenitő nyilatkozat bizonyitása van' megengedve, s ennélfogva ráqalmazás vagy becsületsértés miatt büntetés érheti az illetőt, habár a tény, melyet állított, az invectiva melyet használt: a valónak megfelel. í