Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
CCCXXI. SZÁM. 5 büntetés súlyosbítását is megengedi. Bizonyos esetekben az elitélt a földön vontatva hurczolandó a vesztő helyre és kivégeztetése után test2 darabokra vágandó. Brougham lord törvényjavaslata kétszeri felolvasásban részesült a pairek házában, a harmadszori felolvasás azonban magának az indítványozónak kérelmére a következő ülésszakra halasztatott el, oly czélból, hogy időközben átdolgoztassék. Nem tudjuk, mi lett sorsa Brougham lord javaslatának és mi lett eredménye azon kiküldött bizottság munkálódásának, raely ( néhány évvel ezelőtt egy új büntető codex tervezetének kidolgozásával bízatott meg. Minekutána egy pillantást vetettünk az angol törvényhozásra, lássuk, milyen Angliában a közvélemény. Nem emlitendjük a többé-kevésbé számos kérvényeket, melyek évenként a parlament elé terjesztetnek és melyekben a halálbüntetés teljes vagy részben eltörlése kérelmeztetik, sem azon társulatokat, melyek ezen büntetés megszüntetése czéljából alakultak. Mi csak azon enquêtebizottsági tárgyalások eredményének ismertetésére szorítkozunk, melyeknek tárgya a halálbüntetés volt Az első enquête 1837-ben lord John Rüssel ministeriuma alatt tartatott meg. Egy bizottság neveztetett ki mindazon személyek meghallgatására, a kik társadalmi állásuknál fogva azon helyzetben vannak, hogy méltányolhatják azon hatást, melyet a halálbüntetéssel való fenyegetés és annak végrehajtása a népre gyakorol. Ezen enquête eredménye megállapította azt, hogy a közvélemény, a mint egyrészt visszautasítja a halálbüntetést a tulajdon ellen elkövetett bűntettekre nézve, másrészt fentartatni kivánja a személyek elleni legsúlyosabb bűntettek és a felségárulás eseteiben. Az 1837-ki törvény, mely több esetre nézve eltörli a halálbüntetést, csak részben tett eleget a bizottság kivánalmainak. Egy új bizottság 1847-ben küldetett ki. Egy idő óta minden évben tétetik indítvány az alsóházban a halálbüntetés eltörlése iránt és minden évben számos tag által támogattatik ezen indítvány. Múlt 1847. évi márczius havában a lordok házában ugyanezen indítvány tétetett és elfogadtatott 41, elvettetett 81 szavazat által. Az inditvány ellenei kijelentették, hogy meggyőződésük szerint a halálbüntetésnek teljes és közvetlen eltörlése súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot, hogy azonban ezen büntetés csak a gyilkosság bűntettére nézve tartassák fenn. Ugyan ez véleménye az angol kormánynak is, mely több év óta csak gyilkossági esetekben enged végrehajtatni halálos ítéletet, 1846-ban csak hat volt az ily végrehajtások száma. A lordok házának azon tagjai, a kik ezen véleményt oszták, ezt főleg a halálbüntetés hatályosságára alapiták ; míg ellenben a halálbüntetés eltörlésének szószólói ezen büntetés hatályos voltát tagadták. Ugyanazon időszakban egy törvényjavaslat, melyet a lordok házában Grey lord, az alsóházban Sir James Graham nyújtott be és melynek czélja volt megszüntetni, vagyis inkább módositani a Deportatiőt, mindkét házban élénk ellenzésre talált. A parlament a legjobb módhoz folyamodott, hogy ezen fontos kérdésekre nézve felvilágosítást nyerjen ; egy bizottságot nevezett ki, megbizván azt, hogy enquête utján constatálja, mennyiben hatályosok és megfelelők az érvényben lévő törvényekben megállapított büntetések. A bizottság nagy számú oly egyéneket hallgatott meg, akik illetékesek voltak ezen kérdések megoldására, főleg oly férfiakat, a kik hivatásuknál fogva érintkeztek elitéltekkel ; kikérte az ország legfőbb tizenöt birájának is véleményét. A meghallgatott tanuk nyilatkozatai, az Írásban beadott vélemények, a bizottság által előterjesztett jelentés és javaslat közzé tétettek 1847. évi június havában. Lássuk, mi volt az eredménye ezen enquêtenek a halálbüntetést illetőleg. A bizottság által meghallgatott összes egyének egyhangúlag követelték a halálbünteté« fentartását a személyek elleni legsúlyosabb bűntettekre nézve, de a mi ezen büntetés hatályos voltának kérdését illeti, erre nézve a vélemények meg voltak oszolva. A bizottság kijelenti, hogy —ami elég csodálatos — azon személyek biznak legkevésbé a halálbüntetés praeventiv hatásában,
