Főrendiházi irományok, 1875. V. kötet • 240-288. sz.
Irományszámok - 1875-243
CCXLIIL SZÁM. 11 Ennek folytán nem tekinthetem a választókerületek jelenlegi beosztását tabula rasanak, hanem inkább azt tűztem ki czélul, hogy azon szembeszökő legnagyobb anomáliák, melyek a kérdés alá jött választó-kerületekben a lakosság a választók számarányára nézve jelenleg léteznek, lehetőleg megszüntessenek. Midőn tehát a választó-kerületek új beosztására és a központi választmányok alakitására czélzó intézkedéseknél különös tekintettel voltam arra, hogy azok az 1848. évi V. t.-czikk 5. §-nak, 1848. évi erdélyi II. t.-cz. 7. §-nak, illetőleg az 1874. évi XXXIII. t.-czikknek szellemével lehetőleg összhangzatban álljanak, másrészt a választó-kerületek új beosztásánál egyrészt a lakosság és másrészt a választók számarányát vettem figyelembe; és e mellett az eddig önálló képviselő küldési joggal felruházott városok ebbeli jogosultságát is méltányos tekintetbe vettem, mely jogosultságának megszüntetése csak is azon városokban terveztetik, melyekben ezen joggyakorlat ugy a lakosság, mint a választók felette csekély számánál fogva a többi városi választó-kerületek nagyságával szemben kirívó ellentétet képezett; ilyenek: Abrudbánya, Csikszereda, Dlyefalva, Hátszeg és Vajda-Hunyad. Ugyanazon okoknál fogva Szamosujvár, Gyulafehérvár és Erzsébetváros városokban, melyek eddig külön-külön két képviselőt választottak, e törvényjavaslat szerint egy-egy választókerület terveztetik. Ellenben Brassó és Nagy-Szeben városok, melyek minden tekintetben az önálló képviselő küldési joggal felruházott városok színvonalán állanak, a lakosok és a választók számarányához képest két-két képviselő választásra jogosíttatnak fel. Azok, a miket itt a törvényjavaslatban tervezett rendelkezések szügségességére s azok alapelveire nézve eddig felhoztam, ugy hiszem már magokban foglalják a jelen törvényjavaslat tüzetes indokolását, minélfogva elégségesnek tartom még csupán azon megjegyzésre szorítkozni, miszerint az 1* §-ban javaslott intézkedések részletes indokolására a választó-kerületek új beosztását, valamint az eddigi választó-kerületeket előtüntető és A. B. C. D. alatt ide mellékelt kimutatások szolgálnak. Ezen kimutatásokból kitűnik, hogy az országgyűlés képviselőházának 447 tagból a jelen törvényjavaslat tárgyát képező területre eddig 150 képviselő esett, a javaslat szerint pedig ugyanezen terület részéről 148 képviselő küldetnék. A szoros értelemben vett magyarországi részekre nézve a választó-kerületek az eddig létezett számban terveztetnek: a felmerült különbözet tehát az erdélyi részekre esik, melyek az eddig választott 75 képviselő helyett a javasolt felosztás szerint két képviselővel kevesebbet, és igy 73-at küldenének, mely szám eltér ugyan a tényleg fennálló gyakorlattól, hanem megfelel az 1848-ik évi erdélyi II. törvényczikk 7. §-a rendelkezésének, mely szerint az erdélyi részekre nem több mint 73 képviselő állapíttatott meg. Nem lévén szándékom az országos képviselők számát apasztani, azon esetben, ha a jelen törvényjavaslat a törvényhozás által elfogadtatik, czélszerünek tartanám, hogy a fenti különbözetet tevő két képviselővel Budapest főváros képviselőinek száma szaporittassék, minthogy a főváros lakossága és választói száma az utolsó években tetemesen emelkedett. Erről azonban külön törvényjavaslatot lenne szerencsém még ezen ülésszak alatt a tisztelt ház elé terjeszteni. FŐRENDI IROMÁNYOK V. 1875/8. , 2*
