Főrendiházi irományok, 1875. V. kötet • 240-288. sz.
Irományszámok - 1875-267
158 CCLXVIT. SZÁM. fog ellenmondásra találni annak czélszerüsége, hogy a rokonok a gyámoltak és gondnokoltak ügyeiben meghallgattassanak. E javaslat a rokonokra nézve tovább megy, s felhatalmazni kívánja okét arra, hogy némely ügyekben a gyámmal vagy gondnokkal egyetértó'leg gyámhatósági jóváhagyás nélkül i ntézk e dh es senek. Egy pillantás azon ügyekre (158. §.), melyekre nézve e jog nekik megadatott, meg fog győzni bárkit is arról, hogy ezen ügyek inkább családi, mint hatósági eldöntés tárgyát képezik. E mellett gondoskodva van, hogy a rokonok közreműködése a gyámot vagy gondnokot teendőiben ne hátráltassa, szabályoztatott ugyan is az érintkezés módja s felhatalmaztatott a gyám vagy gondnok, hogy azon esetben, ha a rokonok bizonyos idő alatt nem nyilatkoztak, saját felelősségére intézkedhessek. Nem látszott azonban alkalmasnak e jogot valamennyi s távol rokonokra is kiterjeszteni s ez okból keletkezett a 153. §-ban foglalt korlátozás, valamint azon intézkedés, hogy nagyobb számú közelebbi rokonok maguk közül e jog gyakorlatára legfeljebb négy tagot választani kötelesek. Ha rokonok nem volnának, azok jogait a közgyám fogja gyakorolni. Szóval, a gyám a 158. §. eseteiben maga részéről tanácscsal élhet, mások részéről pedig ellenőriztetik, ebben a lelkiismeretes gyám vagy gondnok megnyugvást, a lelkiismeretlen pedig correctivumot találand. I. RÉSZ. VIII. Fejezethez. A tapasztalás azt mutatja, hogy egyes gyámhatóságok oly esetekben, midőn az örökösök kiválóbb társadalmi állást foglalnak el s nagy vagyonnal bírnak, nem mindig képesek függetlenségüket fentartaui, vagy magukat azon álláspontra felemelni, melyből ily kiskorú Örökösök személyi vagy vagyoni ügyei megítélendők. De előfordul az is, hogy a gyámhatóság működése oly esetekben, midőn a kiskorúakra terjedelmes és kezelésével felügyeletére nézve gyors és szakszerű eljárást kívánó vagyon háromlott, a sokféle előzetes tájékozás miatt hosszúra nyúló tárgyalások folytán hátránynyal jár. Ezen hátrányok elkerülése s a gyámhatósági teendők megkönnyítése végett szándékoltatik a családi tanács intézményének behozatala. Közgazdászati érdekek nem tanácsolják, hogy a kiskorúak vagyona túlságos óvatosság szempontjából, vagy nagyobb mérvű felelősségtől! vonakodás miatt mintegy stabilitásra legyen kárhoztatva, s épen nagyobb vagyonnál ki legyen zárva az örökhagyó által netalán már megkezdett oly tevékenység, mely az egyesek s igy a közvagyon gyarapodását s nagyobb jövedelmezőségét lehetővé teszi, ennek létesítésére azonban a családi tanács, melynek tagjai a kiskorú viszonyainak színvonalán kell hogy álljanak, s kik közé valamely nem rokon, de a családdal jó viszonyban élo és ügyeit ismerő szakférfiú is felvehető, — a gyámhatóságnál alkalmasbnak látszik. Ez okból fel volt az ruházandó gyámhatósági jogkörrel; kivételt e tekintetben csak a gyám- vagy gondnokrendelés, nagykorúsítás, leltározás, hagyatéki tárgyalás és a fegyelmi jogra nézve mutatkozott szükségesnek tenni, minthogy ezek részint kizárólagos hatósági teendők, részint a vagyon biztossága tekintetében szükségesek. A részletek a fennebbi eszmének gyakorlati alkalmazásából eredtek.
