Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-212
304 CCXII. SZÁM. miután a mennyiben Hevesmegyéhez nem tartozott kis-kunsági területet képezett, habár birtokosai nagyobbrészt a Jászságon is laktak : Kara-Jenő községet és Kocsér pusztát Pest-Pilis-Solt-KisKunmegyéhez tartozóknak mondottam ki. Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye területe nem volt véglegesen megállapítható a nélkül, hogy a törvényczikk 3. §. d) pontja és 5. §-a felhatalmazása, illetőleg rendelete nyomán Dévaványa község hovácsatoltatását illetőleg ne határozzak. Dávaványára vonatkozólag meghallgattam a volt Heves és Külső-Szolnok t. e. megyét és általa magát Dévaványa községet is, és eldöntöttem a kérdést az érdekeltek óhajtása szerint akként, hogy maga Dévaványa község csatoltassék a Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyéhez, ugy azonban, hogy a közigazgatásilag hozzá tartozó, de határával területi Összefüggésben nem álló Cséfán nevű pusztája attól elválasztatván, Békésmegyébe kebeleztessék. A törvényczikk 1. §-a 20-ik pontja alatt körülirt Hajdumegye tüzetesen levén megállapítva, határának végleges megállapítását illetőleg, csak annyiban merült fel külön intézkedésnek szüksége, a mennyiben főleg policziai tekintetekből szükségesnek mutatkozott Józsa-Szt.-György szabolcsmegyei kerti községet hozzácsatolni. Csongrád megye területe, melyhez a törvényczikk 1. §. 19. 6) pontja Dorozsma községet rendeli csatoltatni, addig nem volt véglegesen megállapítható, mig a törvényczikk 3. §. d) pontja, illetőleg 5. §. felhatalmazása és rendelete folytán azt illetőleg nem határoztam, hova csatoltassék Tót-Komló s községe. Mert azon esetben, ha Tót-Komlós községe Békésmegyénél továbbra is meghagyandó volt, nélkülözhetlenné vált a területi Összefüggés és czélirányosabb alak szempontjából, ugy Csongrád, valamint Csanádmegyének bizonyos részeit szintén Békésmegyéhez csatolni. Meghallgattam tehát Tót-Komlós község hova csatoltatását illetőleg, ugy magát Békésmegyét és közvetitésével Tót-Komlós községet is, valamint Csongrád és Csanádmegyék nézeteit is. És tekintetbe véve ugy a helyi, valamint átalában a közigazgatási viszonyokat : Tót-Komlós községet Békésmegyéhez tartozandónak mondottam ki. Ezen elhatározásomnak folyományaként Csongrádmegyének egy községét és egy pusztáját, valamint Csanádmegyének egy községét és két pusztáját szintén Békésmegyéhez rendeltem csatoltatni. Az 1. §. 24-ik pontja értelmében Fehértemplom várossal együtt Temesmegyéhez voltak csatolandók a volt határőrvidéknek Krassomegyébe kebelezett azon községei is, a melyekre nézve ez, a helyes területi beosztás szempontjából azon intézkedés folytán szükséges lesz. Ezt illetőleg meghallgattam ugy Krassó, valamint Temesmegye közönségét is, és eldöntöttem a kérdést, tekintettel mindkét megye közigazgatási és helyi viszonyaira Krassómegyét illetőleg egy más területi változtatás is történt, a mennyiben annak csak néhány házból álló Vámamarga nevű határszéli községe úgy magának Krassómegyének, valamint Szörénymegy e királyi biztosának egyértelmű kívánságához képest, Krassó megyéből Szörénymegyébe kebeleztetett. Ezt a közigazgatási és policziai szempontok tették szükségessé. A fentebbiek után átalánosságban kivánom megjegyezni, hogy az 1876. évi XXXIII. törvényczikk területi szabályozására vonatkozó részének azon pontjait, melyeket illetőleg a terület végleges megállapításánál különös intézkedéseknek szüksége fenn nem forgott, ezen jelentésemben egyenként felsorolni feleslegesnek tartom. Végül mellékelve bemutatom a szabályozott törvényhatóságok véglegesen megállapított területének törvénybe iktatása czéljából az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Ez összesen három szakaszból áll. Az 1. §-ban elő vannak sorolva azon megyék, melyekre nézve az 1876. évi XXXIII. törvényczikk 1. és 3-ik §§-ok rendeletei után a terület végleges megállapítására nézve, különös intézkedéseknek szüksége nem volt. A 2. §-ban egyen-
