Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-212
302 CCXII. SZÁM. Az 1. §. 2. 6) pontja a volt Dobokamegyének némely részeit rendeli az egyesült SzolnokDobokamegyéhez csatoltatni. Ezt illetőleg meghallgattam ugy a volt Belső-Szolnok és Doboka, valamint Kolozsmegyét is. Miután mind a volt Dobokamegye, mind Kolozsmegye akkora részt kívánt a volt Dobokamegyéből Kolozsmegyéhez csatoltatni, mekkora a törvény 1 §. 4., b) pontjával megegyeztethető nem volt, a határvonalat megállapitottam a törvénynek megfelelőleg, majdnem egyezőlega volt Belső-Szolnokmegye előterjesztésével. Miután az 1. §. 2. c) pontja minden szorosabb meghatározás nélkül rendeli, hogy a volt Kővár vidékének, a volt Belső-Szolnokkal határos részei az egyesült Szolnok-Dobokamegyéhez, és ugyanazon pont utolsó bekezdése, hogy a nevezett vidéknek az egyesült Szolnok-Dobokamegyéhez csatolt részein felül maradó községei Szatmármegyéhez csatoltassanak, a meghallgatott érdekelt felek pedig, u. m. Belső-Szolnok és Kővár volt törvényhatóságok, valamint Szatmármegye egymástól igen eltérő nézetben voltak, szükségesnek tartottam e tekintetben az érdekelt Szatmármegye és Belső-Szolnok volt törvényhatósága bizalmi férfiúit, mint bizottságot meghallgatni. Eme bizottsági tárgyalások a kivánt eredményre vezettek, a mennyiben az érdekelt felek, a volt Kővár vidékének miként történendő felosztására nézve egy értelemre jöttek. — Ezen megállapodást jóváhagyván, a volt Kővár vidéke a szerint osztatott fel. Az 1. §. 3. c) pontja értelmében Szilágymegyéhez volt csatolandó a volt Dobokamegyének a Szilágygyal határos régi egregyi járása. Ezt illetőleg meghallgattattak a volt Belsőés Közép-Szolnok, Doboka és Kraszna megyék, mint érdekeltek, és az, hogy mi csatoltassék Szilágy megy éhez, megállapittatott általam, majdnem teljesen összhangzólag Közép-Szolnok és Doboka volt megyéknek nézeteivel. Egyébiránt Kolozsmegyéből is csatoltatott két község Szilágy megyéhez. Ez történt a volt Közép-Szolnokmegye és Kolozsmegye közös óhajtására. Az 1. §. 4. b) pontja szerint Kolozsmegyéhez volt csatolandó a volt Doboka megyének Kolozsmegye határa hosszában elnyúló része Hidalmástól Gyekéig. Mint már szerencséin volt felhozni azt, illetőleg meghallgattam ugy a volt Doboka és Belso-Szolnok megyéket, mint Kolozsmegyét és eldöntöttem a kérdést, ugy a törvény rendeletének, valamint a czélszerüség kívánalmainak megfelelőleg. Az 1. §. 5. a) pontja értelmében az egyesült Torda-Aranyosmegyéhez volt csatolandó a volt Tordamegyének úgynevezett alsó kerülete. Arra nézve, hogy amaz alsó és felső kerület között hol vonassék el a határ, tekintve a jó közigazgatás és helyiviszonyok követelményeire, meghallgattam ugy a volt Tordamegyét, valamint a volt Marosszéket és ennek következtében állapítottam meg a határvonalat M.-Sályi és Pagocsa községek között. Az 1. §. 5. c) pontja értelmében az egyesült Torda-Aranyosmegyéhez volt csatolandó Alsó-Fehérmegyéből az Aranyos vize mente. Ezt illetőleg meghallgattam ugy a volt Tordamegyét, valamint Alsó-Fehérmegyét. A volt Tordamegye nagyon sokat óhajtott az egyesült Torda-Aranyosmegy éhez csatoltatni, míg Alsó-Fehérmegye igen keveset kivánt átengedni. E tekintetben való elhatározásomban a középutat kívántam követni, mely egyszersmind a törvény rendeletének is megfelel. A törvény 1. §. 5. d) pontja az egyesült Torda-Aranyos megyéhez rendelt csatoltatni K olozsmegyének némely községeit. A helyi körülmények részrehajlatlan mérlegezése után Kolozsmegyéből csak két helységet rendeltem az egyesült Torda-Aranyosmegyébe kebelezni. A törvényczikk 1. §. 6. a) pontja értelmében az egyesült Maros-Tordamegyébe volt kebelezendő Tordamegyének úgynevezett felső kerülete. Mint már volt szerencsém fennebb felhozni
