Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.

Irományszámok - 1875-209

292 CCIX. SZÁM. részről azon előnynyel is bírnak, hogy kivitelük az állam közegei kezében lévén, gyakorlatilag is teljesen érvényesitbetők. A törvényjavaslat kifejezést ad mindenekelőtt annak, hogy az uzsora, noha azt a törvény nem bünteti, mindazonáltal becsületes, tisztességes kereseti módnak nem tekinthető. Ez okból mindjárt az 1. §-ban eltiltja a törvényjavaslat a közjegyzőket oly okiratok felvételétől, melyekben 10%-nál magasabb kamat van kötelezve : a 6-ik §. második alineájában pedig eltiltja a bíróságokat attól: hogy ily egyezmények megkötéséhez hozzájáruljanak. Ezen két intézkedés, ha a törvényjavaslat törvénynyé válik, legalább indirecte kifejezné a törvényhozás nézetét az uzsoráról s határozott kinyilatkoztatását tartalmazná annak, hogy az állam az uzsorát bár nem büntetendő cselekménynek, de mégis oly becstelen cselekedetnek tartja, melyhez közegeit nem engedi járulni, s melytől megvonja azon erőt és hatályt, mély erővel és hatálylyal a többi, egyébként nem tiltott jogügyletek a törvények szerint felruházhatok. A törvényjavaslat ezen intézkedései által, közvetve hatni vél a fennebb emiitett fogalomzavar eloszlatására s a régi „jus et fas" közötti különbségeknek felvételével a törvénybe : az erkölcsi érzelmek fokozását és az uzsoráskodástól való visszariasztást szándékozik előmozdítani. További vezéreszméje a törvényjavaslatnak, hogy oly esetekben, melyekben a bíróság valamely követelés biztosítására vagy érvényesítésére felhivatik, ez a biztosítást, illetőleg az érvényesítést azon naptól fogva, midőn cselekvése igénybe vétetik, 10%-nál magasabb kamatra nem terjeszti ki. Ezen eszmének felelnek meg a 3., 4. és 6. §§. A 3. §. szerint a jelzálogi bekeblezés esetében leszállnak az okiratban kikötött magasabb kamatok 10%-ra s ez kiterjed a kamathátralékokra is, ha azok akár a tőkével együtt, akár külön kebeleztetnek be. A 4. §. az előbbi §. rendelkezését és hatályát a kézi-záloggal biztosított íokék kamataira is kiterjeszti, akár a tőkékölcsön felvétele alkalmával adatott legyen a kézi zálog, akár később és akár a tökének és kamatoknak együttes, akár pedig csupán a hátralevő kamatoknak biztosítására. Kézi-zálog alatt a biróság által elrendelt biztositás utján nyert ingó-zálog is értetvén, a 4. §. intézkedései az előzetes bírói biztositás után nyert zálog eseteire is kiterjednek. A 6. §. kiterjeszti a magasabb kamatok leszállítását az előző szakaszokban meghatározott Összegre az esetben is, ha sem jelzálog, sem kézi-zálog nem adatván vagy nem szereztetvén meg: a követelés érvényesítése végett kereset indíttatik. Az említett szakasz annyiban alapul a 3. és 4. §§-al egyező elven, hogy amint azok nem érintik a be nem keblezett, vagy kézi-záloggal nem erősített követelést, illetőleg annak kamatait, ugy a 6. §. sem érinti a szerződésileg megállapitott kamatokat azon időre, mielőtt a kereset beadatott volna, mielőtt tehát a biró interventiója igénybe vétetett volna. A 6. §. szerint a kereset megindítása előtt lejárt kamatok megítéltetnek, a felek megállapodása szerinti összegben s ha ez nagyobb volna mint 10%, ezen magasabb összegben is. De azon naptól fogva, a melyen a kereset beadatott, a végrehajtás befejezéséig vngy a végkielégítésig 10%-nál magasabb kamat nem jár. • Ezen intézkedés indokát találja abban, hogy a perbeli eljárás természete szerint megkívántató azon időtartam, melyre a bírónak szüksége van, hogy a kereset valódisága iránt a perrendtartás szabályai szerint tisztába jővén, igazságos ítéletet hozhasson s az Ítélet jogerőre emelkedve a követelés végrehajtás utján érvényesíttessék, hogy ezen, az intézményekből származó, időhalasztás ne használtassék fel a biróság előtt álló félnek túlságos megkárosítására. Végre is nem mindenkor az alperes az oka, Yhgy az ellene inditott per nem fejezhető be gyor-