Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.

Irományszámok - 1875-106

80 GVL SZÁM. ez a 31-dik czikk intézkedéséből kitűnik,, e joggal a forgatót átalában, tehát tekintet nélkül a hátirat minőségére, felruházza. 30. §-hoz. A 30. ez. első bekezdése tulajdonképen csak kiegészítése az előbbeni czikkben foglalt határozatoknak, melyek a tulajdonjog átruházását megállapítják. Ki a váltót üres hátirat mellett szerzi meg, annak jogszerű tulajdonosa lesz, tehát szabadságában áll e minőségét a váltón ki is tüntetni. Az üres hátirattal ellátott váltó mindaddig, mig az üres hátirat ki nem töltetik, mint bemutatóra szóló papir forog, melynek tulajdona nem a váltó tartamán, hanem annak tényleges birtokán alapszik. A tulajdonosnak jogában áll az üres hátirat jogi természetét az által megszüntetni, hogy azt saját vagy annak nevével tölti ki, kire a váltót átruházza; vagy az által, hogy a váltót egy új teljes hátirattal tovább forgatja. Mindez sem az üres hátirat természetével, sem annak czéljával nem ellenkezik. Szemben azon szabadsággal, melyet a 30. ez. első bekezdése a váltóbirtokosnak enged, szükségesnek látszott azon határokat kijelölni, melyek közt az üres hátirat kitöltése érvényesen történhetik, mire nézve helyesen csak az üres hátirat jogi természete szolgálhatott irányadóul. Ki váltót üres hátirat mellett ad tovább, ép úgy, mint a teljes hátiratnál, a váltó minden birtokosa irányában felelősséget vállal az elfogadás és kifizetésért, a felelősség azonban csak subsidiarius vagyis azon esetre érvényesithető, ha azok, kiket a kötelezettség a váltó tartama szerint egyenesen terhel, azt elvállalni vag}

1, teljesíteni vonakodnak ; a váltóbirtokos a forgatókat — se részben az európai váltótörvények közt teljes Összhangzás létezik — csak azon feltétel mellett támadhatja meg, ha az imént érintett körülményeket óvással igazolja. Az üres hátirat birtokosa tehát a kitöltésnél csak odáig mehet, hogy a hátirat fogalmához szükséges momentumokat kipótolhatja, de nem áll és nem állhat jogában a kitöltést oly módon eszközölni, hogy általa a forgató feltételes kötelezettségét megváltoztassa. Ez főleg akkor történnék, ha a hátirathoz e megjegyzést »óvás nélkül« vagy más oly kifejezést csatolna, mely által a forgató felelősségének jogi természetét egyoldalulag megváltoztatná. A gyakorlat nemcsak Németországban, hanem nálunk is minden kétségen felül helyezte, hogy a törvény e részbeni intézkedései nagyon is elasticusok, hogy azok az alkalmazásban nem ritkán oly értelmezést nyertek, mely a törvényhozó intentiójával homlokegyenest ellenkezett. A 30. ez. második bekezdése mellett nem leend nehéz a birónak az oly kitöltés érvényességét elbirálni, mely a teljes hátirat fogalmához szükséges momentumokon túlmegy; nem leend nehéz a váltóbirtokos jogosultságát a kitöltésre nézve meghatározni s elejét venni azon visszaéléseknek, melyek az érintett eltérés nélkül az üres hátirattal történhetnének. 31. §-hoz. A forgató, ki az abstract váltói obligatiót másra ruházza át, garantiát vállal arra nézve, hogy a váltó annak tartalma szerint elfogadtatni és kifizettetni fog. A forgató e felelőssége nem azonos az engedményező szavatosságával, ki csak a vele szerződő féllel szemben, csak a követelés valódiságáért és érvényességeért felelős ; a forgató kötelezettsége egy materiális szempontból önálló, a többi érdekek kötelezettségétől teljesen független váltószerződésből származik, mely alakilag a már létrejött váltóigéretre támaszkodik ugyan, de ettől függetlenül s önmagában is érvényesithető. E mellett miután minden váltói kötelezettség solidáris természettel bir, a forgatót egyetemleges kötelezettség is terheli mind-