Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.

Irományszámok - 1875-101

ÖT. SZÁM. ÈÏ nek a körjegyzőségből való kilépését és egy más körjegyzőséghez leendő csatlakozását az illető község kérelme folytán a törvényhatóság a többi érdekelt községek meghallgatása mellett megengedheti : a) ha ez a helyi körülmények által kellőleg indokolva van s a közigazgatás hátránya nélkül eszközölhető; b) ha a körjegyzőséghez tartozó többi községek ez által törvényszabta kötelezettségeik további teljesítésére képességüket el nem vesztik. Azon esetben, ha a községek között a csatlakozás iránt közös egyetértéssel megállapodás nem jött létre, vagy pedig a kérelmezett csatlakozás közigazgatási tekintetből alapos kifogás alá esik, a szövetkezés módozatát az érdekelt községek helyzetének, népességének és anyagi viszonyainak tekintetbevételével, a törvényhatóság hivatalból állapítja meg, melynek határozata a bel. ügyministerhez felebbezhető. 49. §. Ha valamely község a községi kötelezettségek teljesítése végett más kis-községgel vagy községekkel elkülönített helyzete vagy a közlekedés nehézségei miatt egyátalán nem szövetkezhetik, annak valamely szomszédos nagy-községgel leendő szövetkezését a nélkül, hogy ez utóbbi nagyközségi jellegét elveszítené, a törvényhatóság kivételesen megengedheti, ha az illető községek között a jegyzőválasztás, a jegyzői teendők ellátása s a csatlakozással járó költségek fedezése iránt egyezség jött létre. Ha ily egyezség létre nem jön, a csatlakozásnak fentemiitett feltételei felett az érdekelt községek meghallgatásával a törvényhatóság határoz. Ezen határozat ellen a belügyministerhez felebbezésnek van helye. 50. §. Az 1871 : XVIII. törvényczikk 138. §-a hatályon kívül tétetvén, a következő szabály szolgál zsinórmértékül : Összeépült községeknek a közigazgatás érdekei által követelt egyesítését, egyik vagy másik község képviseletének indokolt, s a törvényhatóság által támogatott folyamodására, az illető község meghallgatása, s az egyesülés és a községi pótadó viselésében való részesülés föltételeinek megállapítása mellett a belügyminister határozza el. Ha az egyesülést mind a két község lakosságának külön-külön azon része kívánja, mely a községi egyenes államadónak nagyobb részét fizeti, a belügyminister az egyesülést meg nem tagadhatja. 51. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Mi e törvény czikket és mindazt, a mi abban foglaltatik, Összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva, helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük s mind Magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz hetvenhatodik évi februárhó huszonkilenczedikén. Ferencz József s. k. (P. H.) Tisza Kálmán s. k. i