Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.
Irományszámok - 1875-140
376 CXL. SZÁM. litette, bogy a hadügyminister f. évi márczins hó 8-ról kelt átiratában felhívja, a pesti úgynevezett tábori kórház épületének más alkalmas tárgygyal való felcserélésére, ennek folytán a pénzügyminister el van határozva ezúttal ezen s a felmerülő szükséghez képest a többi objectumokra is a cserét eszközlésbe vétetni. Ezen felvilágosítás folytán a bizottság azon véleményben van, hogy a vétel a körülmények által indokolva volt, és ennek folytán a képviselőháznak erre vonatkozó felmentő határozatának, valamint a letenyei Mura-hid építésénél mutatkozó túlkiadásra vonatkozó határozatának elfogadását tisztelettel ajánlatba hozza. Ez utóbbira nézve a bizottság azon felvilágosítást nyerte, hogy ezen hídnak felállítása a közforgalom érdekében szükséges volt, a minthogy e czélra a törvényhozás az 1871-ki költségvetésben 40,000 frt költséget megszavazott. De azon első tervezet és költségelőirányzat, mely az épitkezést megelőzőleg két évvel előbb készíttetvén, hiányos volt s az utóbb beállott és kiderített több körülménynél fogva, végrehajtható nem volt, és a ministerium előrebocsátott újabb beható helyszinelés után egy második tervet és előirányzatot kénytelen volt készíttetni és a szerint kiadni a hid felépítését, mely ennek folytán azonban 30,989 frt 39 kr. több kiadást igényelt. A híd felépítése folytán szükségessé vált továbbá az azon helyen magánosok által gyakorolt révjognak megváltása is, melynek eszközlésére a kir. jogügyi igazgatóság véleménye folytán a ministeriumnak el kellett magát határozni, ha csak a révtulajdonosok által netalán támasztandó pernek a jogi vélemény szerint kedvezőtlen esélye által az államot nagyobb költekezésnek kitenni nem akarta. A révjog megváltása ismét 16,000 forinttal több kiadást okozott.) Ezután áttérvén az állami számvevőszék jelentésében foglalt azon kérdések tárgyalására, melyek a minis ter tanács és az állami számvevőszék között nézetkülönbséget képeznek és mint ilyenek a törvényhozás elhatározásától várják a megoldást, a bizottság előadja, hogy a belügyministerium felügyelete alatt álló alapok tekintetében a kormány jelen volt képviselőjétől azon felvilágosítást kapta, hogy a belügy minister az illető törvények vagy alapító levelek tanulmányozása után külön törvényjavaslatot szándékozik a törvényhozás elé terjeszteni ; — azon alapoknak az állam költségvetésbe leendő bekebelezése iránt, melyek állami jelleggel birván a törvényhozás intézkedése alá bocsáthatók, — a mig magán alapitványok természete azonban érintetlenül hagyatnék és továbbra is fentartatnék. Ezen megnyugtató kijelentéssel szemben a bizottság további intézkedés szükségét nem látván, átment azon nézeteltérés tárgyalására, mely a ministerium és a számvevőszék között az átruházási jog értelmezése körül felmerült, és melyre a közmunka- és közlekedési minister eljárása közvetlen okot szolgáltatott (számvevőszéki jelentés 13. lapján). Az itt fenforgó elvi kérdés eldöntését czélozza a képviselőház f. évi 1563. számú határozata; a bizottság ezen határozatot a helyes kezelési és elszámolási elvekkel megegyezőnek és helyes alapon nyugvónak találván, ezen határozat elfogadását oly módositással ajánlja, hogy ennek 3. pontja második bekezdése 7. sorában helyesebb szövegezés végett a „képviselőház" helyett „törvényhozás" tétessék. Ekként befejezvén az 1872. évi állami zárszámadás tárgyalását, a bizottság azon meggyőződésre jutott, hogy a politikai felmentés a kormánynak megadandó s ennek folytán a képviselőház erre vonatkozó 1585. szám alatti határozatának változatlan elfogadása a bizottság részéről a nmltgú főrendi háznak ajánlatba hozandó.
