Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.

Irományszámok - 1875-101

CL S2ÁM. 95 czikk âO-ik és âl-ik §-aî rendeleteinek elég tétetett, a mennyiben azoknak ugyanazon törvényhatóság területén fekvő más szomszédos községhez való csatoltatása czéloztatik, az eddigi kötelék felbontása, illetőleg az újabb csatlakozás megengedendő: a) ha ezt a puszta, illetőleg havasok tulajdonosa vagy a puszta illetőleg havasok tulajdonosainak azon része kívánja, mely a puszta illetőleg havasok összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti ; továbbá h) ha ezen újabb csatlakozás czélszerűsége a pusztának, illetőleg havasoknak közelebbi fekvése, a közlekedés könnyebbsége és a közigazgatás érdeke által igazoltatik ; végre c) ha az elszakadás folytán azon község, melyhez a puszta, illetőleg havasok addig tartoztak, a törvény által reá ruházott kötelezettségek teljesítésére képtelenné nem válik. A kérelem felett a szolgabíró (dulló stb.) az érdekelt községek meghallgatása mellett tárgyalást tart, melynek eredményét saját véleménye kíséretében az alispánhoz (alkirálybiróhoz stb.) küldi, ki a felett elsőfokúlag határoz. Az alispán (alkirálybiró stb.) határozata ellen a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz, onnét a belügyministerhez felebbezésnek van helye. A csatlakozás megengedése esetén az illető községek vagyona vagy adósságai iránt felmerült, kérdések az 1871: XVIII. törvényczikk 137. §-nak rendelkezése szerint döntetnek el. Ha valamely puszta, illetőleg havasok birtokosa vagy birtokosai azt egy más törvényhatóság területén fekvő községhez kívánnák csatoltatni, előzetesen az ily pusztának, illetőleg havasoknak az illető törvényhatóságba való átkebelezése törvényhozási utón eszközlendő. 18. §. Az 1871: XVIII. törvényczikk 70. §-nak a jegyzők elmozdítására vonatkozó rendelkezése,, továbbá a 91—&í. bezárólag terjedő §§-ok hatályon kivül tétetnek, s azok helyett a következők rendeltetnek. A községi elöljáróság bármely tagja ellen fegyelmi eljárásnak van helye: a) ha megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvényben és szabály- vagy kormány-rendeletekben megszabott kötelességét, vagy azok teljesítésére képtelennek bizonyul; h) ha a törvényhatóság, illetőleg a kormány által nyilván vagy hallgatólag még helyben nem hagyott vagy megmásított olyan határozatot vagy szabályrendeletet hajt végre, mely felsőbb jóváhagyás előtt végre nem hajtható ; vagy c) ha nyilvános botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemű kihágást követ el. 19. §. A fegyelmi eljárást elrendelheti: kis és nagy községekben a szolgabíró (dulló stb.), az alispán (alkirálybiró stb.), a közigazgatási bizottság és a törvényhatósági közgyűlés; rendezett tanácsú városokban a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész és községi orvos ellen: a képviselőtestület, az alispán (alkirálybiró), közigazgatási bizottság és a törvényhatóság közgyűlése; — az elöljáróság többi tagjai, valamint a segéd és kezelő személyzet ellen a polgármester is. 20. §. A fegyelmi vizsgálatot nagy és kis községekben a szolgabíró (dulló stb.), rendezett tanácsú városokban pedig a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész és községi orvos ellen az alispán; az elöljáróság többi tagjai ellen pedig azon hatáskörrel, melylyel a nagy és kis községekben a szolgabíró (dulló stb.) bir, a polgármester teljesiti. Az alispán (alkirálybiró stb.) a vizsgálatot megbízott által is teljesittetheti. FŐRENDI IROMÁNYOK, III. 1875/8. 4