Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.

Irományszámok

cxi. SZÁM. mi a) ezen hátralékokból mindenekelőtt leszámitja azon összegeket, melyekkel az illető adózók a reájuk 1875. évre kivetett egyenes adókból hátralékban maradtak s ezeket, valamint a hátralékok után 1875. év végéig felszaporodott késedelmi kamatokat és adóbehajtási illetékeket is, az 1876. évben lefizetendő adótartozások közé sorolja ; b) úgyszintén az 1876. évben lerovandó összegek közé sorol a korábbi hátralékokból oly összeget, mely az illető adózó 1875. évi adótartozásának 50 százalékát nem haladja meg; c) osztályonkint sorozza azon, többi hátralékokat, melyek az illetőknek vagyoni állásához, a tartozás mennyiségéhez, természetéhez és eredetének idejéhez képest egy, két, három vagy négy év alatt 1877., 1878., 1879. vagy 1880. években egyenlő részletekben fize­tendők be és pedig akkép, hogy egy-egy részlet az 1875. évre nézve az illető adózóra kivetett folyó egyenes adó összegének felét meghaladja; °0 jegyzékbe foglalja azon adótartozásokat, melyek ily módon az X876. évi január hó 1-tŐl számitott öt év alatt nem törleszthetők ; e) jegyzékbe foglalja azon adóhátralékokat, melyek az illető adókötelezettektől elszegé­nyedés, vagyon hátrahagyása nélküli elhalálozás vagy ismeretlen helyre történt eltávozás miatt be nem hajthatók. A küldöttségi munkálatok alapján a c), d), e) esetekben a kir. adófelügyelő a pénz­ügy minist értől vett utasításhoz képest, a fizetési részletek megállapítása és a behajthatlan adó­tartozások letörültetése iránt vagy saját hatáskörében intézkedik, vagy a pénzügy min ister hatá rozatát kéri ki. Addig, mig ezen fizetési részletek az emiitett munkálatok alapján meg nem állapittat­nak, az 1875. év végével fenmaradt adóhátralékok a jelen §. a) és b) pontjaiban megjelelt Összegek erejéig az 1876. év folytán befizetendők, esetleg végrehajtás utján is behajtandók. Az adott részletfizetési kedvezmény csőd és birói vételárfelosztás eseteiben azonnal megszűnik és az államkincstár azon jogaiba lép vissza, melyeket a jelen törvény érvényre jut­tatása előtt fennállott törvények alapján szerzett. Az emiitett kedvezmény megszűnik akkor is, ha az ingatlan birtok, melyet a részle­tekre felosztott hátralék terhelt, másnak birtokába megy át. 38. §. Azon községek (városok), melyek mint jogi testületek, egyenes adók, jogilletékek és illeték-egyenérték, fogyasztási adók, inségkölcsönök lejárt részletei és egyéb kincstári köve­telések fejében az 1875. év végén hátralékban maradt összes tartozásukat járulékaival együtt bevételeikből az 1876. év folytán törleszteni nem képesek, azonban oly ingatlannal birnak, mely hitelintézeti kölcsön jelzálogául szolgálhat, vagy egyébként — tekintettel a kölcsönadó hitelintézetnek nyújtandó alább érintett kedvezményre — kölcsönfelvételre képesítve vannak, kötelesek tartozásuk erejéig valamely hitelintézetnél kölcsönt felvenni oly időben és módon, hogy ezen kölcsön segélyével összes tartozásukat járulékaival együtt az 1876. év folytán hiány nélkül törleszthessék. A hitelintézetet szerződésileg megillető tőke- és kamattörlesztési részletek a pénzintézet által benyújtandó kimutatások alapján közigazgatási utón az egyenes adók módjára fognak a hitelező pénzintézet javára behajtatni. A kölcsön felvételénél és az államkincstári követeléseknek a felvett kölcsönnel való törlesztésénél követendő eljárást a pénzügy minister egyetértőleg a belügy ministerrel, Horvát­Szlavonországokra nézve a bánnal, rendeleti utón állapitja meg. Oly községnek (városnak), mely hitelesen igazolja, hogy tartozását 1876. év végéig bevételeiből törleszteni nem képes, és e czélra kölcsönt nyernie sem sikerült, hátralékai törlesz-

Next

/
Thumbnails
Contents