Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.

Irományszámok - 1875-99m

io XGiX. SZÁM. M ».. % A fegyelmi választmány mindig az év első ülésén egy évre választatik. Ugyanekkor felényi póttag is és pedig: egy a kormány-közegekből, egy a közgyűlés által választottakból választandó, kik a rendes tagok akadályoztatása esetében, vagy ha azok érdekelve lennének, hely Őket pótolják. Minden rendes vagy póttag újra választható. 54. §. A fegyelmi választmányhoz minden alkalommal annak minden tagja s az előző §. esetében az illető póttag vagy póttagok meghivandók, de határozat hozatalára az elnökkel együtt legalább három tagnak jelenléte szükséges. 55. §.. A bizottság tagjai által teljesített vizsgálat befejezésé után a vizsgálati iratok, ha kormányközegről van szó, a királyi ügyésznek, ha törvényhatósági közegről, a tiszti ügyésznek kiadandók. A királyi, illetőleg a tiszti ügyész az iratok átvételétől számitott 14 nap alatt azokat a további eljárás folytatására s a kiszabandó büntetés minőségére vonatkozó indítványával azon hatósághoz teszi át, mely a fegyelmi eljárásról szóló törvény értelmében elsőfokúlag ha tározni hivatva van. Azon esetben, midőn a királyi, illetőleg tiszti ügyész, a fegyelmi eljárás abbanhagyását indítványozza, általa a vizsgálati iratok határozathozatal végett a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányához teendők át. Ha egyes esetekben a királyi ügyész akadályozva vagy érdekelt lenne, helyettesét az igazságügyminister nevezi ki, a tiszti ügyészt illetőleg pedig figyelemmel ezen eshetőségekre, helyettest minden év elején azon évre a törvényhatóság közgyűlése jelöl ki. Oly törvényhatóságban, hol egy tiszti ügyésznél több nincsen, helyettesül a törvényhatósági bizottmánynak más ügyvédség folytatására jogosított tagja is kijelölhető. III. RÉSZ. Teendői, mint felebbviteli hatáságnak, 56. §. Az emiitett fegyelmi ügyeken Javul a közigazgatási bizottságokhoz felebbezendők mindazon ügyek, a melyekre nézve ezt ezen vagy valamely más törvény rendeli. 57. §. Azon ügyekre nézve, melyeket valamely más törvény rendel a közigazgatási bizottsághoz felebbeztetni, az illető törvény határozza meg azt is, hogy a felebbezés minő hatóságtól, kik által és mily esetekben intézhető s hogy a közigazgatási bizottság határozata ellen kinek mily esetekben és hova lehet felebbezni, valamint azt is, minő esetekben van hivatalból felebbezésnek helye.