Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.
Irományszámok - 1875-108
-CVIIÏ. SZÁM. 127 Elnöke ezután nem lehet a szász ispán, miuán e Hivatal a Királyföld rendezése tárgyábam alkotandó törvény szerint megszűnik, hanem lesz ezen törvényjavaslat szerint Szebenmegye főispánja, a mely méltóság kezdetben úgy is összeesett a szász ispánsággal. Alelnököt maga választana a közgyűlés, jegyzője pedig az egyetemnek állandó titkára lenne. A mi az egyetemi közgyűlés tagjai számát illeti: 1848 előtt minden törvényhatóság 2—2 követtel képviseltette magát benne, tehát az összes szám 22 volt, az elnökkel együtt 23. Az 1869-ben az országgyűlés által adott felhatalmazás folytán a ministeriumtól kiadott ideiglenes utasítás szerint, az egyetem közgyűlése az elnökön kivűl 44 tagból állott. Ugyanis Szeben-szék és Brassó vidéke egyenkint 3 képviselőt küldtek oda, tehát összesen 6-ot. A többi 9 törvényhatóság kettőt-kettőt, Összesen 18-at. Ezeken felül Nagy-Szeben és Brassó városok maguk szintén küldtek 3—3 képviselőt, tehát összesen 6-ot. Segesvár, Medgyes, Besztercze, Szászváros és Szászsebes városok egyenkint 2—2 képviselőt, tehát Összesen 10-et. A NagySink, Kőhalom, Szerdahely és Újegyház székhelyek külön-külön 1 — 1 képviselőt, tehát összesen 4-et. Ezen szám azonban a tapasztalás szerint túlságosnak, nagynak mutatkozván, jelen törvényjavaslat majdnem visszatér a 48. előtti számhoz, midőn az elnökön és jegyzőn kivül 20 képviselőt ajánl megállapitani. A 9. §. szerint ezentúl az egyetem közgyűlése tagjai 3 évre választatnának, miután feleslegesnek mutatkozik fentartása az 1869-iki ideiglenes rendszabályzat azon rendeletének, hogy egyetemi közgyűlés minden évben legalább is egy tartatván, a képviselőknek arra minden külön esetben újonnan kell választatniok. A 10—14-ig terjedő szakaszok a közgyűlésre vonatkozó intézkedéseket tartalmaznak. A 15. §. az egyetem központi hivatalát szabályozza. A 16. §. tartalmazza az-átmeneti intézkedéseket. A 17—19. §§. a hétbirák jószágáról intézkednek. Ezen szakaszokat illetőleg megkívánom még jegyezni, hogy az úgynevezett hétbirák a Királyföldnek hét törzstörvényhatósága, melynek egyeteme bizonyos a szász universitáséhoz hasonló nemű és rendeltetésű vagyonnal bir. A csodálatos és szövevényes viszonyoknak bizonysága, hogy eme hétbirák vagyonát jelenleg, és pedig a százados és törvényes gyakorlat és tényleges állás szerint nem hét, hanem nyolcz törvényhatóságnak egyeteme birja és a 11 királyföldi törvényhatóságból abban jogilag csak 3-nak, u. m. : Brassó városának és vidékének, Besztercze városának és vidékének, Medgyes városának és ; széknek nincsen része. A hétbirák vagyonára nézve tehát külön kellett intézkedni, a felhozott szakaszokban való intézkedések azonban, úgy hiszem, eléggé világosak arra, hogy bővebb indokolást szükségessé ne tegyenek. Végre a 20. §-t illetőleg még megjegyzem, hogy miután jelen törvényjavaslat életbeléptetése elválaszthatlan kapcsolatlan áll más közigazgatási reformra vonatkozó, még meg nem alkotott törvényekkel, leghelyesebbnek mutatkozott életbeléptének időpontja megállapításával a belügyministert bizni meg. Budapesten, 1876. február 23-án. Tisza Kálmán s. k., mint belügyminister.
