Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.

Irományszámok - 1875-52

Lit. SZÁM. 35 tomberont d'accord sur les principes à adopter à ce sujet. Cependant il est entendu dès — à présent, que ces principes ne pourront être autres que ceux contenus dans le traité de commerce et de douane passé entre l'Autriche-Hongrie et l'Union douanière de l'Allemagne le 9 Mars 1868. Articles XXI et XXII. Les dispositions de ces articles n'affectent en rien le droit des communes de frapper par des taxes — d'octroi ou d'accise les boissons et les liquides, les commestibles, les combustibles, les fourrages et matériaux à leur entrée dans la commune, quand même ces articles n'auraient, pas des similaires en Roumanie. Néanmoins ces droits ne peuvent être supérieurs aux taxes les plus élevées prévues par les lois roumaines actuellement en vigeur. Le maximum des droits dont il s'agit dans ce cas est réglé par les lois roumaines : du 29 Novembre 1871, Nr. 262, du 14 Février 1875, Nr. 328, du 14 Février 1875, Nr. 330, du 19 Février 1875, Nr. 376, du 25 Février 1875, Nr. 420, du 25 Février 1875, Nr. 421, du 26 Février 1875, Nr. 425, du 20 Mars 1875, Nr. 588, du 20 Mars 18/5, Nr. 589, ainsi que par l'art. 84 de la loi du 25 Novembre 1871. Article XXIV. Il est convenu que si le projet de loi en question ne rencontrait pas l'assentiment des chambres, le Gouvernement de Sa Majesté l'Empereur et Roi ne se verrait nullement lié par le présent article. Article XXVI. Les Plénipotentiaires austro-hongrois et roumain reconnaissent que les droit additionnels prévus comme exception aux principes énoncés à l'article XXVI. ne sauraient autoriser le Gouvernement Princier à y introduire des modifications, qui grèveraient les marchandises ou les navires d'un droit quelconque dépassant les taux des taxes indiquées dans l'article en question. fogadandó alapelvek iránt megegyezni fognak. Azonban már eleve kiköttetik, hogy ezen elvek nem lehetnek mások, mint azok, melyek az osztrák-magyar monarchia és a német vámegyesület között 1868. márczius 9-én kötött kereskedelmi szerződésben foglaltatnak. XXI. és XXII. czikk. Ezen czikkek intézkedései nincsenek befolyással a községek azon jogára, hogy italokra és folyadékokra, tápszerekre, futőszerekre, takarmányra és anyagokra a községbe való bevitelüknél fogyasztási adókat vethessenek ki, még azon esetben is, ha e czikkekhez hasonlók nem volnának Rumániában. Ezen adók mindazonáltal nem lehetnek magasabbak, mint a jelenleg érvényben álló rumán törvényekben megállapított legmagasabb díjak. A szóban lévő illetékek maximumát a következő rumán törvények szabályozzák : az 1871-dik évi november 29-diki 262. szám az 1875-dik » február 14-diki 328. » az 1875-dik > » 14-diki 330. » az 1875-dik » » 19-diki 376. » az 1875-dik » » 25-diki 420. » az 1875-dik » » 25-diki 421. » az 1875-dik » » 26-diki 425. » az 1875-dik » márczius 20-diki 588. » az 1875-dik » > 20-diki 589. » valamint az 1871. évi november 25-iki törvény 84-dik czikke. XXIV. czikk. Megegyezés történt, hogy azon esetben, ha a kamarák a kérdéses törvényjavaslatot el nem fogadnák, a jelen czikk ő csász. és apóst, királyi Felségének kormányára nézve semmi kötelező erővel nem birand. XXVI. czikk. Az osztrák-magyar és rumán meghatalmazottak elismerik, hogy a XXVI. czikkben foglalt elvek alól kivételt képező pótilletékek a fejedelem kormányát nem jogosithatják fel oly módosítások behozatalára, melyek az árúkat vagy hajókat, bármely a kérdéses czikkben kijelölt dijakat meghaladó vámilletékkel terhelnék.