Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.

Irományszámok - 1875-97

388 XCVII. SZÁM. már, nem jogosult, a cselédszerzési díjak visszatérítésén kivül 5 frttól 50 frtig, azok pedig, kik a jelen törvény 82. §-a ellenére foglalkoznak cselédszerzéssel, attól eltiltandók s a mellett 10 frttól 100 fr% terjedhető birsággal sujtandók. Ugyanezen büntetés alkalmazandó azon cselédszerzőre is, ki valamely^ cselédet szolgálatának elhagyására csábit. 113. §. Azon cselédszerző, ki tudva rósz, haszonvehetetlen vagy megbizhatlan cselédet ajánl szolgálatba, kártérítésre szorítandó mindazon károkért, melyek az ilynemű elhallgatott hibák folytán a gazdára háromolnak. 114. §. Minden ezen törvény alapján kiszabott birság és a 46-ik §. értelmébeni fizetés-levonás azon község szegény-alapját illeti, melyben a büntetett cselekvény elkövettetett. Ezen bírságokról az elsőfokú hatóság folyó jegyzéket vezetni tartozik. VII. FEJEZET. Az illetékes hatóságról. 115. §. Minden, a jelen törvényben tárgyalt kérdések iránt, a gazda és cseléd, valamint mezei munkások vagy napszámosok között támadható viták elintézésére, úgyszintén a törvény rendeleteinek áthágása esetében, a törvényszerű megtorlásra elsőfokú hatóság : a) megyékben, kerületekben, vidékeken és székekben a szolgabíró, kerületi kapitány vagy hadnagy, dulló; b) rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány vagy a hol ez nincs, a tanácsnak e részben megbízott tagja ;1 c) a törvényhatósági joggal felruházott és szabad királyi városokban a rendőr-kapitány ; d) Budapest fővárosban a kerületi alkapitányok. 116. §. Második fokú hatóság a megelőző szakasznak: a), b) eseteiben az alispán, alkirálybiró, alkapitány; a c) alatti esetekben a tanács; d) Budapesten a főkapitány meghallgatásával a közigazgatási bizottság. Harmadik fokú hatóság a — §. a)—c) eseteiben a közigazgatási bizottság. Budapesten pedig a belügy minister. 117. §. Két lényegileg Összhangzó határozat után további felebbezésnek helye nincs. 118. §. Ezek alapján a jelen törvény tárgyát képező esetekre vonatkozó eddigi eltérő törvények, nevezetesen az 1868 : LIV. t.-cz. 93. §.-a k) pontjának s az 1871. évi XXXI. t.-cz. 15. §-nak e tárgyra vonatkozó intézkedései hatályon kivül helyeztetnek.