Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.

Irományszámok - 1875-97

384 XCVTI. SZÁM. V. FEJEZET. A mezei munkásokrólés átalában a napszámosokról. 84. §. Aratók, nyomtatók, cséplők s átalában bármely mezei munkát nem cseléd minőségben szerződésképen elvállalni szándékozó munkásoknak, mennyiben nem helybeliek; — igazolási jegygyei vagy pedig községi bizonyitványnyal kell ellátva lenniök, mely nélkül felfogadásuk tilos. 85. §. Ilynemű szerződések, melyek a kölcsönös jogok és kötelességekre nézve döntők, mindig írásban kötendők s azon helység birája vagy helyettessé által, melyben a szerződés köttetett, láttamozandók. 86. §. Bármily okból eredett perlekedés esetében a munkások nincsenek feljogosítva a munka megkezdését megtagadni, azzal önkényesen felhagyni, vagy épen a munka helyéről eltávozni, sőt kötelesek az illetékes hatóság intézkedését — melynek a panasz vételétől számított 3 nap alatt be kell következni — a munkát megkezdve, illetőleg folytatva bevárni. 87. §. A község elöljárói oly helyeken, hol a jelen törvény értelmében illetékes elsőfokú hatóság nincs, a munkásoknak a községből vagy munkahelyről való tényleges távozását, a munkaadó kívánatára kényszereszközök használatával is megakadályozni, s az esetet, ha addig a felek által nem történt volna, nyomban az illetékes hatóságnak bejelenteni tartoznak. 88. §. Ha ezen távozás meg nem akadályoztathatott volna, az esetben a jelen törvény alapján illetékes hatóság a munkaadó kivánatára a munkásoknak visszavezettetését kényszerrendszabályok alkalmazásával is eszközlendi. Minden hatóság ilynemű megkereséseknek rögtön megfelelni tartozik a nélkül, hogy annak bírálatára jogosítva volna, vájjon a megkereső hatóság a dolQg érdemét illetőleg helyesen járt el, ez utóbbi levén tetteiért felelős. 89. §. A munkások a visszavezettetésen felül — vagy ha ez nem kívántatnék, e nélkül is — a munkaadó részére az elmulasztott napok után a helybeli.hasonnemü napszám kétszeresének, sőt ismétlés esetén négyszeresének megfizetésében marasztalandók. 90. §. Azon munkaadó, kitől az Önkényesen távozott munkások az előbbi munkaadóhoz hatósági utón visszaállíttattak, hasonló kárpótlást követelhet, kivévén azon esetet, ha a munkásokat igazolvány (84. §.) nélkül fogadta fel, mely esetben kárpótlás nem jár, sőt az illető 20 frttól 100 frtig terjedhető birságban is marasztalandó el.