Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.
Irományszámok - 1875-96
366 XCVI. SZÁM. megszűnik akkor, ha a végrendelkező nyiltan kijelenti, miként nyilatkozatát szóbeli végrendelkezésnek is kivánja tekinteni, ez esetben tehát, ha egyszersmind a szóbeli magánvégrendeletekre előirt alakszerűségek megtartattak, a végrendelet mint szóbeli megáll. A 18. §. indokolását abban találja, a mi fentebb a 12. §*ról mondatott. JH. FEJEZET. A törvényjavaslat III, fejezete a közvégrendeleteket és a közjegyzőnél letéteményezett Írásbeli magán végrendeleteket^tárgyazza. 19. §. A közjegyzői intézmény életbeléptetésével kapcsolatosan, mintán ebben az volt egyik czél, hogy a birói hatóságok a nem peres ügyekben való közreműködéstől mentesittessenek, s miután másrészről eddigi törvényeinknek a hiteles helyekre vonatkozó intézkedései hatálytalanokká válnak, közvégrendelet a közjegyzői törvény rendelkezésének megfelelően csak közjegyzőnek közreműködésével alkotható, s mert ennek alakszerűségeit a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvényczikk szabatosan meghatározza, erre utalni e helyütt elégségesnek mutatkozik. A 19. §. második bekezdése pedig abban leli magyarázatát, hogy testi fogyatkozásukat tekintve, a némák és siketnémák végakaratnyilvánitása csak azon esetben fog minden aggály nélkül lenni, ha arra nézve a magánvégrendelkezés kizárásával egyedtíl a közvégrendelkezés tekintetik érvényesnek. 20—24. §§. A 20—23. §§. az Írásbeli magánrendeleteknek a közjegyzőnél való letételét tárgyazzák, s e tekintetben figyelembe véve azt, hogy az irott magánvégrendeletnek a közjegyzőnél letéteményezése alakszerűségi tekintetben kellő biztositékot nyújt, a törvényjavaslat az oly írásbeli magánvégrendeletet, mely a végrendelkező által személyesen tétetik le a közjegyzőnél, megfelelő előnyben kivánja részesíteni az által, hogy a szokottnál kevesebb alakszerűségek mellett is érvényesnek ismeri el. így az önkezűleg irt és aláirt végrendelet minden tanú nélkül is, a végrendelkező által önkezűleg aláirt végrendelet pedig két tanú előttemezése mellett érvényes, ha közjegyzőnél tétetik le és ugyanakkor a letéteményező által, az ő végrendeletét tartalmazónak ismertetik el. A 22. §. intézkedése kellő biztositékot nyújt arra nézve, hogy ezen elŐnyözött végrendelkezési mód visszaélésekre felhasználható ne legyen; a 23. §. tartalma pedig abban leli magyarázatát, hogy az ily módon letéteményezett írásbeli m agán végrendelet, ha egyébként nem bir a megállapított alakszerűségi kellékekkel, csakis a kir. közjegyzőnél való letéteményezés és azon kijelentés által nyeri meg az alakszerűségi teljességet, hogy a letett okirat a letevőnek végrendeletét tartalmazza, tehát egyrészről csak a letétel időpontjától lehet az ily végrendeletet érvényesnek tekinteni, másrészről pedig, ha az ily végrendelet a közjegyzőtől vissza vétetik, hatályát kell hogy veszítse, ha csak különben nem bir azon alakszerűségi kellékekkel, melyek az Írásbeli magán végrendeletre nézve előirvák. A 24. §. intézkedése a 12. és 18. §§-ban foglaltakkal azonos indokon alapszik.
