Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.
Irományszámok - 1875-94
354 XCIV. SZÁM. ben, nevezetesen az államsegélyzésröl és a szállományi jogról szóló szakaszokban ezen szárnyvonalakról külön emlités nem tétetik és hogy az engedélyesnek a kiépités iránti kötelezettsége tekintetében a törvény tulaj donképeni intentiója az, hogy e kötelezettség csakis a bánréve-nádasdi fővonalra terjedjen, mig a szárnyvonalak kiépitésére engedélyest csakis jogosultság illeti, kitűnik az engedélyokmány 16. §-ának az építési tőkére vonatkozó határozatából, mely szerint az épitési tőke összesen 529,100 frtban állapittatik meg, mely összeg pedig az ugyanezen §, szerint mértföldenkinti 143,000 frttal számítva 3*7 mértföldnek felel meg, vagyis épen annyinak, mennyi a bánréve-nádasdi fővonal tényleges hossza. De feltéve, hogy az engedélyes egylet a kérdéses szárnyvonalak épitésére engedélyokmányilag kötelezve volna is; mindazáltal tekintve azon körülményt, — mely szerint (miként közegeim számításából is meggyőződtem) majdnem 600,000 forintot, tehát a megállapitott 529,100 frtnál jóval többet forditott a fővonal épitésére a nélkül, hogy ezen többletre az államsegély kiterjesztetett volna, nézetem szerint már méltányossági tekinteteknél fogva is fölmentendő volna az egylet ezen szárnyvonalak epitésétől és pedig annyival is inkább, mivel ez épités által oly terhes kiadásokra szoríttatnék, melyekből az államra vagy a közönségre különös haszon alig háromolnék. A mi végül az engedélyes egyletnek a vasút késedelmes kiépítéséből folyó jogkövetkezmények elengedését illeti, erre nézve van szerencsém következőket megjegyezni : Az engedélyes egylet késedelme az építésre nézve az engedélyokmányban meghatározott határidőkkel szemben a bánréve-ozdi vonalrésznél 7 hó és 5 napot, az ozd-nádasdinál pedig 1 év és 26 napot tesz, E késedelmet — miként az engedélyes egylettel s illető közegeimmel e részben folytatott előleges tárgyalásokból kitűnt — többek között azon körülmény idézte elő, hogy az épitési vállalkozó elvállalt kötelezettségének eleget tenni képtelen lévén, az engedélyes egylet az előre látottnál huzamosb időt igényelt egyezkedés utján volt kénytelen a megkezdett és abban hagyott munkálatokat átvenni; okozta továbbá a késedelmet az 1872—3. évi tartós esőzés, mely miatt az épitési anyagok szállíthatók nem voltak, végül a bánrévei indóháznak az államvasút érdekében időközben történt áthelyezése, valamint a bánréve-füleki vasút egyidejű épitése következtében beállott munkaerő-hiány, szóval oly körülmények, melyek az egylet hatáskörén kivül estek, s melyekért épen ez okból felelősség az egyletet alig terhelheti. Budapesten, 1876. január 28-án. Péchy Tamás s. k.
