Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.

Irományszámok - 1875-89

336 LXXXDL SZÁM. E bizottmányoknak főczélja az, hogy miután azok nem kizárólag szakférfiakból állanának, a tudomány és a helyi viszonyok kívánalmainak közvetítését eszközöljék, mi által a közegészség elvei a nagy közönségbe szivárognának, s igy az egészségügyi intézmények iránti érdekeltség fokozódnék és a lakosság minden rétegeiben létrejő azon közreműködésikészség, mely nélkül a hatósági intézkedések pontos foganatosítása lehetetlen. E bizottmányok véleményezési és inditványozási joggal ruháztatnának fel, és csak veszélyes járványok alkalmával alakulnának át járványbizottmányokká, a midiin is a járvány körüli óv- és gyógyintézkedések megtételére, illetőleg közreműködésére is felhatalmazva lennének. A kormány teendőinek a törvényjavaslatban történt megállapítása részint az eddig is fennállott szabályokon, leginkább pedig a kormánynak főfelügyeleti jogán alapul, s a közegészségi szolgálatnak az egész országban megkívántató egyöntetűsége szempontjából szükséges. A közegészségi fontosabb ügyek tudományos tárgyalása végett az országos közegészségi tanács hozatik javaslatba. E testület, mely véleményező s inditványozási joggal birna, hivatva lenne a kormányt szakértői véleményével és tudományos tapasztalataival hatályosan támogatni. Ily testületek Európának nagyobb államaiban hasznosaknak bizonyultak. A nevezett testület akként lenne szervezendő, hogy a tagok mozgósága által lehetővé tétessék, mikép mindenkor a kiválóbb tudományos férfiak véleménye legyen érvényesíthető. E tudományos testület mint állandó tanácsadó közeg hazánkban, hol a közegészségügy előmozdítása és fejlesztése sürgősen igényeltetik, szükséges, és más oly testületek által, melyek nem kizárólag ezen teendők teljesítésére állanak fenn, alig pótolható, minthogy egyéb tudományos testületek vagy feladatuk különnemüsége, vagy pedig az országos kormányzattal megkívántató összefüggés hiánya miatt e czél elérésére nem alkalmasak, mi azonban egyátalában nem zárja ki azt, hogy tagjai a közegészségügyi tanácsba bevonatván, képességüket ott érvényesítsék. Budapesten, 1875. évi október hó 30-án. 4 Tisza Kálmán, s. k., belügy mi ni ster.