Főrendiházi irományok, 1875. II. kötet • 52-99. sz.

Irományszámok - 1875-89

LXXXIX. SZÁM. 333 IX. fejezet. X. fejezet. XII. fejezet. XIII. fejezet. XIV. fejezet. Miért is czélszerünek látszott most egyelőre még a főorvosok általi képesítést meghagyni, de egyúttal azt szigorúan kötelezővé tenni s ellenőrizet alá helyezni. A kórházak és gyógyintézetekről szóló IX. fejezetnél következő szempontok voltak irányadók: 1. Kórházak és gyógyintézetek átalában csak a hatóság engedélyével legyenek felállíthatok, hogy ekként azon meggyőződés legyen szerezhető, mikép a létesitendő intézet fekvésénél, építésénél, berendezésénél és vezetésénél fogva fontos feladatának megfelelni képes is legyen. 2. A kórházaknak és gyógyintézeteknek nyilvánossági joggal való felruházása, azaz kórházak és közgyógyintézetek létesitése által az biztosittassék, hogy ily intézetben minden jelentkező beteg különbség nélkül felvételt találjon. A tébolydai ügyet tárgyazó X. fejezetnél figyelem volt arra, hogy egyrészt oly elmebetegek, kik az illető községek által tartandók el, tébolydába ne szállíttassanak, hol gyógykezelés tárgyát többé nem képezvén, a gyógyítható betegektől szükség nélkül a helyet elfogják, másrészt pedig, hogy a tébolydákba oly egyén fel ne vétethessék és elmekórosnak ne nyilváníttathassák, ki netán elmebajban nem szenved. A járványokat és ragályokat tárgyazó XII. fejezetnél a következőkre kellett tekintettel lenni: 1. Arra, hogy a felmerülő járvány azonnal feljelentessék, minek elmulasztása vagy elhalasztása esetén a járvány a rendesnél nagyobb mérveket szokott ölteni. 2. Azon óv- és gyógyintézkedések biztosítására, melyek egyrészt a járványok vagy ragályok beszivárgását lehetőleg megakadályozzák, másrészt pedig az országban felmerült járványok és ragályok mielőbbi elfojtása, illetőleg terjedésének meggátlása czéljából mulhatlanul megkívántatnak és a kellő segélynyújtás, úgyszintén gyógyítás biztosítására is kiterjednek. • 3. Arra, hogy a járványok alkalmából működő és ezen működés közben ugyanazon járvány folytán elhalt orvosi- s ápolói személyzet özvegyei nyugdíjaztatásáról s a hátramaradt árváik nevelésére fordítandó pótlék megadásáról gondoskodva legyen, hogy ekként az egészségügyi közegek gyakran életveszélyes működésüket családjaik sorsa iránti megnyugtatással teljesíthessék. 4. Arra, hogy a járványok alkalmával felmerülő költségek az államkincstárt illetéktelenül ne terheljék, és végül 5. arra, hogy a lakosságra nézve felette veszélyes bujakór elterjedése lehetőleg megakadályoztassák. Az emberi himlő által történhető pusztítások megelőzése czéljából szükségesnek mutatkozik a védhimlőoltási ügyet állami intézvénynek nyilvánítani, továbbá a gyermekek beoltásának, úgyszintén a felnőttek újra oltásának mindenkire kiterjedő kötelezettségét felvenni. Szükséges volt azonkívül arról gondoskodni, hogy a védhimlőoltás akadálytalan menete és annak egyedül szakértők által a megkívántató elővigyázatok pontos megtartása mellett történendő teljesítése, az oltóorvosok díjazása és fuvarja kellőleg biztosítva legyen; végül arra kellett figyelemmel lenni, hogy a védhimlőnyirk fentartása s időről időre felfrisitéséről is gondoskodva legyen. A gyógyfürdők és ásványvizeket tárgyazó XIV. fejezetnél az szolgált irányadóul, hogy a fürdők oly állapotba helyeztessenek, mikép egyrészt gyógyczéljoknak, másrészt pedig a látogató közönség részéről támasztott méltányos igényeknek lehetőleg minden irányban megfelelhessenek.