Főrendiházi irományok, 1875. I. kötet • 1-51. sz.
Irományszámok - 1875-27
XXVII. SZÁM. 195 díj élvezetében állott közös hadseregbeli, hadi tengerészeti és m. kir. honvédségi egyénekre csak annyiban bir visszaható erővel, a mennyiben azok vagy már nyugdíjaztatásuk elö'tt az újon szabályzóit fizetési tételek élvezetében állottak, vagy várakozási illetékkel szabadságolva voltak és a rendfokozatukkal összekötött fizetéseiknek szabályozása ezen szabadságolás alatt történt. Mindkét esetben az illetőknek, a jelenlegi katonai nyugdíj a 15., 16., esetleg 18., 19. §§. értelmében újra kiszabandó. E kiszabásnál a legutóbbi tettleges rendfokozatnak megfelelő új havidíj és a nyugdíjazáshoz, már beszámithatónak elismert szolgálati idő veendő alapul. Azon egyének számára, kiket e szerint nagyobb nyugdíj illet, ez utóbbi a jelen törvényczikk kihirdetése után következő hó í-sö napjától kezdve jár; azok ellenben, kiknek á fentebbi új kiszabás értelmében egyenlő vagy csekélyebb nyugdíj lenne esedékes : előbbi illetményeik élvezetében maradnak. A 47-dik, 48-dik és 69-dik szakaszokban elősorolt azon egyének, kik jelenleg már a katonai rokkantak házainak ellátási állományaihoz tartoznak , szintén e törvény kihirdetése után következő hó 1-ső napjától kezdve lépnek a számukra meghatározott új illetékek élvezetébe, a mikor is a rokkantak havidíja (50. és 69. §§.) részökre a valóságos rendfokozatuaknak megfelelő újra szabályozott tényleges szolgálati havidíj kiíenczven százalékának mérvében szabandó ki. Azon egyének azonban, kik az emiitett újkiszabás következtében eddigi összes illetékeikkel egyenlő vagy ezeknél csekélyebb nyugdíjt kapnának : eddigi illetékeiket tartják meg. A jelen törvény a már nyugzsoldos, illetőleg a rokkantak állományabeli, vagy a katonai rokkantak házainak ellátási állományába fölvett hadseregbeli, hadtengerészi és honvéd altisztekre, közkatonákra és ezekkel hason rendfokozatuakra nem alkalmazható. 130. §. A hadsereg, hadi tengerészet és honvédséghez tartozó azon egyének ellátási igényei — kik szolgálataikat oly kivételes viszonyok között teljesítették, melyek ezen törvény értelmében a nyugdíj kiszabásánál beszánűthatóknak ugyan nem jelöltettek ki, de a melyek Ő Felségének korábbi kegyelmi tényei, vagy az eddigi különleges szabványok és az illető minister fölterjesztésére ö Felségének külön elhatározása alapján nekik beszámitandók, — személyükre nézve jövőre is érvényben maradnak. 131. §. A szolgálati időnek a nyugdíj kiszabásánál a jelen törvény 13. és 78. §§-ban kimondott kedvezőbb számításba vétele ugyanezen okból akatonai térképezésnél és háromszögelésnél az 1871. évi január 1-től alkalmazott tisztekre, hadapródokra és altisztekre nézve, az imént nevezett naptól fogva kezdődik. A 12. §-ban foglalt kedvezmények átalában szintén a jelen törvény hatályának napjától kezdődnek ugyan, — azonban azon főhadnagyok és hadnagyokra nézve, kik a katona-képzö-intézetek szolgálatába, azon igéret mellett léptek, hogy a tanszakmában való hat évi kielégítő működésük folytán elő fognak léptettetni, csak a bekövetkezett előléptetés után és csakis akkor vehetők igénybe, ha az emiitettek ily alkalmazásban még tovább is szolgálnak. 132. §. A katonai jelleg megtartása mellett kilépett azon tiszteknek, kik az 1869. évi július 31-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján a tartalékba, a honvédségbe, úgy a szolgálaton kivüli viszonyba 25* *
