Főrendiházi irományok, 1875. I. kötet • 1-51. sz.
Irományszámok - 1875-27
166 XXVII. SZÁM, A közös hadsereg. I. FEJEZET. A nyugdíjakról. Igény állandó nyugdíjra. 2. §. Minden rendfokozatú tisztnek, katonai lelkésznek és katonai hivatalnoknak — a gyakornokok és növendékek kivételével — továbbá a közös hadsereghez tartozó havidíjas, de díjosztályzatba nem sorozott egyéneknek, ha betöltött tiz évi szolgálat után (8. 14. §§.) a fölemelten számitandó szolgálati idő (10. 12* 13, §§.) betudásával, a megállapított hadképtelenség alapján (7. §.) nyugalomba helyeztetnek, állandó nyugdíjra van igényök. 3. §. Azon havidíjas katonai egyének, kik 60 éves életkorukat meghaladták, vagy a fölemelten számitandó szolgálati időt is betudva, 40 évig szolgáltak, nyugalomba helyeztetésük kérelmezése esetében a hadképtelenség kimutatása alól fölmentvék. Az állandó nyugdíj azonban tiz szolgálati év betöltése előtt is életbe léphet, ha a hadképtelenség: a) az ellenség előtt megsebesülés, vagy hadifáradalmak, b) elmefogyatkozás, nyavalyatörés, mindkét szem világának elvesztése vagy szélhűdés által előidézett tehetetlenség, c) végre oly kül-sérülés következtében áll be, mely az illetőt saját hibáján kívül szolgálata teljesítés ében érte, — vagy ha a hadképtelenség az egészségnek más, olynemü állandó megrontása által idéztetik elő, mely a katonai szolgálat sajátlagos volta vagy oly járványos vagy helyi betegségek által származik, melyek a szolgálattételre kitíízött helyen uralkodnak, vagy ha a hadképtelenség ragadós szembetegség által idéztetett elő, a mennyiben az illető annak következtében a katonai szolgálatra, valamint egyéb eddigi szolgálati állásának megfelelő keresetre képtelenné válik. Igény időleges nyugdíjra. 5. §. Tiz szolgálati év betöltése előtt — a 4.§-ban elősorolt esetek kivételével — csak időleges nyugdíj engèdményeztetik, és pedig, ha a hadképtelenség:
