Főrendiházi irományok, 1875. I. kötet • 1-51. sz.
Irományszámok - 1875-24
XXIV. SZÁM. 139 ly 6. A kerületi elöljáróságok a fennálló törvény értelmében a tanács alá rendeltetnek, utasításaikat ettől nyerik és közvetlenül semmi más hatósággal nem érintkezhetnek; az ezek által — különösen mint első fokú iparhatóság által — hozott határozatok ellen intézett felebbezések másdfokulag a tanács által intéztetnek el. A közigazg. bizottság hatásköre által felettébb erdeklett fentebbi viszonyok a törvényjavaslatba még csak megérintve sincsenek, s igy kérdéses, ha vájjon a tanács és a ker. elöljáróságok közt fenálló kizárólagos közvetlenség, s az előbbinek felebbezési hatósága mennyiben szenved változást, s ezen esetleges változás folytán felmerülő viszonyok mily elvek szerinti szabályozást nyerendnek? 7. A törvényjavaslat 26. és következő §§-nak intézkedéseiben említettek kétségtelenül oly közigazgatási teendők, melyek a velők elválaszthatlan kapcsolatos gazdasági kérdések miatt a fővárosi vagyon kezelésétői, legalább viszonyaink között, el nem választhatók. A községi utak, utczák jó karban tartása, kövezés, vizvezetés, világítás — mindmegannyi fontos teendői a fővárosi közigazgatásnak, de egyszersmind jelentékeny része a községi vagyon kezelésének, melynek intézése a törvény értelmében a biz. közgyűlés joga és feladata. Minthogy a törvényjavaslat értelme szerint ezen ügyek intézése a közig, bizottság hatáskörébe tartozónak is látszhatik, ez által a közgyűlésnek a községi vagyon feletti intézkedésre vonatkozó s kétségbevonhatlanul csak is őt illethető joga illusoriussá válnék. A törvényjavaslat egész IV. fejezetében ugyanis nem találunk egyetlen rendelkezést, mely a közigazgatási bizottság testületi vagy a nem tisztviselő tagok egyéni felelősségéről ily értelemben szólana, mert a törvényjavaslat 83. §-ában megállapított felelősség csak a kormányi és törvényhatósági rendelet végre nem hajtására, de a bizottság saját kezdeményezéséből és önálló intézkedéseiből eredő károkra ki nem terjed. Ily felfogás mellett tehát rendelkeznék a közigazgatási bizottság azon község összes vagyona felett, melynek egyetemét képező bizottsági közgyűlés irányában még csak felelősséggel sem tartozik. 8. Végre a közig, bizottságnak a törvényjavaslat 76. §-ában adott jogosítványa — nem kell bizonyítanunk — egyenlő a közgyűlés minden activ közigazgatási működésének és ezzel együtt autonómiánknak absorbeálásával. — Távol legyen tőlünk azon feltevés, mintha ezt a szervezés czéljának tekinteni akarnók, sőt maga a javaslat indokolása meggyőz bennünket arról, hogy a magas kormány igyekezetét ép az ellenkező czélzat vezérelte; de a midőn a közig, bizottság belátására bizatik a törvényhatóság rendeleteinek czélszerüségét birálni, s ehhez képest azokat végrehajtani vagy végrehajtásukat felfüggeszteni, akkor egy kissé merészebb felfogás mellett — pedig felfogásáért senki felelősségre nem vonható —- a közigazg. bkottság a törvényhatóság által megalkotott statumot és megállapított költségvetést is czeltalannak találhatná s ezen önkormányzati ügyeket, miknek csak helybenhagyása vagy helyben nem hagyása tartozik a kormány jogkörébe, annak tevőleges intézésébe bele vonhatná. Mélyen tisztelt képviselőház! Hazafiúi kötelességünknél fogva el nem hallgatott aggodalmainkat a fentebbiekben főbb vonásokkal indokolván, legyen szabad végül csak néhány átalános megjegyzésre szoritkóznunk. Teljesen át vagyunk hatva azon fontosság érzetétől, melyet törvényhatóságunk közigazgatása ennek fővárosi helyzeténél fogva a többi törvényhatóságokéval szemben elfoglal; jól tudjuk azt, hogy mindazon viszonyok, melyek az ország szivét s az összes anyagi és szellemi érdekek emporiumát képező főváros fejlődését nehezítik, következményeikben az összállam életét is közvetlenül érintik. És ezen tudattól ösztönözve, de törvényhatósági és községi közigazgatásunk hiányait is sajnosán érezve, nem szűntünk meg eddigelé sem azoknak az 1872: 36. t. ez. 18*
