Főrendiházi irományok, 1872. VIII. kötet • 399-433. sz.
Irományszámok - 1872-420
144 CDXX. SZÁM. a) a va suttársulatok közt e kölcsön felvétele czéljából szövetkezést hoz létre; b) ha a kötvények bélyeg és illeték nélküli kibocsátásán felül az illető társulatoknak e kötvények szelvényei után 10 évi adómentességet engedélyez, és c) ha a kötvények kamatozása esetleg aranyban köttetik ki. Ezeket elb're bocsátva, a ministerium előterjesztésének ezen részét még a következőkkel véli indokolhatni: 1-ször. A kincstári előlegek visszafizetésére nézve a törvényjavaslatba felvett feltételek sokkal előnyösebbek a kincstárra nézve, mintha az illető összegek az engedélyokmányokban foglait kikötésekhez képest, függő kölcsön alakjában az üzleti számla terhére engedélyeztetnének. 2-szor. Az államkincstár azon helyzetbe jut, hogy a fentebb elősorolt, részint közvetve, részint közvetlenül nyújtott 1.368,735 frt 70 kr. kormánykölcsönt kamatostól, — továbbá az üzleti számla terhére engedélyezett 1.682,104 frt 66 kr. függő kölcsön kamatait, s végre az üzleti zárszámadásokban törlésre előjegyzett 1.001,451 frt 53 krnak azon részét, melyre netalán a folyamatban levő elszámolások szerint illetéktelen előleg adatott volna, azonnal visszakövetelheti, s egyszersmind ugyanazon törléseket illetőleg a kormány azon eddig minduntalan előállott kényszerhelyzettől is fel lesz oldva, hogy a kötvény és részvényszelvények sértetlen beváltása érdekében az emiitett törlésektől eltekintsen. 3-szor. Tekintve, hogy egyedül a II. alatti kimutatásban beszerzendőknek jelzett teherkocsikért, feltéve azok szükségét, mintegy 800,000 forint évi bért kellene fizetni, holott azok beszerzési költsége körülbelől évi 270,000 forinttal törleszthető ; tekintve továbbá, hogy az anyagszerekre felállítandó tartalékalaptól a kincstárra azon felül, hogy ezen a pálya értékét emelő alap annak idejében a kincstárra visszaesik, még azon előny is hárul, hogy az üzleti anyagok tömegesen, tehát olcsóbban lesznek beszerezhetők; tekintve végül," hogy a többi beruházások, úgymint kavicsbányák megszerzése, munkáslakok épitése, műhely-berendezések stb. által is jelentékeny megtakarítások lesznek elérhetők, ennélfogva bizton fel lehet tenni, hogy ezen új beruházásokból az államkincstárra már kezdetben sem fog újabb teher háramolni és pedig a jövedelmek fokozásától eltekintve, már azért sem, mert az üzleti számlának ily új beruházásokkal való terheltetése a következő években teljesen elesik. Ezek után a ministerium a bemutatott törvényjavaslatot elfogadásra a legmelegebben ajánlja. Budapest, 1875, ápril 28-án. Péchy Tamás s. k.
