Főrendiházi irományok, 1872. VII. kötet • 347-398. sz.

Irományszámok - 1872-350

CCCL. SZÁM. 53 ság dönti el, melynek tagjait felerészben az illető intézet főhatósága, felerészben a közokta­tásügyi minister nevezi ki. Az orvost a minister nevezi ki. \ 41. §. A jelen törvény határozatai a következő fokozatos rendben hajtatnak végre: 1. A jelen törvény 2. §-a értelmében nyugdíjra jogositott és ezen törvény hatálybaléptekor már alkalmazásban lévő tanitók közül csak azok kötelesek az országos néptanitói nyugdíj-inté­zetbe belépni, kik életük 55-dik évét még be nem töltötték vagy á 32. §. értelmében föl nem vétettek. 2. Ezen már alkalmazásban levő bárminemű nevelők s tanitóknak (tanítónőknek) 40 beszámított szolgálati év után nyerendő évi nyugdíj a 250 frtban, tíz beszámított szolgálati év után nyerendő nyugdíj összege 250 frt 40 százalékában, azaz 100 frtban, (mely a 2-dik évtől évenként 2 százalékkal növekedik), özvegyeik segélypénze 84 frtban, árváik segélypénze a 18—26. §§-ok értelmében állapittatik meg. A 8. §. értelmében beszámítható szolgálati idejük pedig 1870-dik évtől kezdve számíttatik, de úgy, hogy egyfelől a 100 frtnyi nyugdijösszeg bárkire nézve is csak 1885-től növekedhetik 2%-kal, s másfelől az 1876. január 1-sejc után elhunytak Özvegyei s árvái már 1876-dik évtől kezdve részesülnek a segélypénzben, ha az elhunyt legalább 10 — a nyolczadik §. értel­mében beszámítható évig szolgált. 3. Az 1. és 2. pontban nevezett mindazon óvók és tanitók (tanítónők) kötelesek 1875. január l-jétől számitva befizetni az 5% belépti dijat s a 2, illetőleg 3%-nyi évdijat. 4. Azon tanitóknak, kik kimutatják, hogy 1875-ben betöltötték, illetőleg betöltik 55-dik életévüket, a közoktatásügyi minister által kitűzendő határidőig nyilatkozniok kell az iránt, hogy részesülni akarnak-e az országos néptanitói nyugdij-alapból vagy nem? Kik a kitűzött időig nem jelentik be, hogy részesülni kivannak, azok mindennemű befize­tések alól fölmentetnek, de viszont az országos nyugdíjpénztárból semminemű végkielégitést, nyug­dijat vagy özvegy-árva gyámpénzt nem nyerhetnek. A kik pedig kijelentik, hogy kivannak része­sülni, azok kötelesek 1875-től fizetni a számukra biztositott nyugdij-összegnek belépti dijul egyszer mindenkorra 20%-kát és évenként 8%-kát. Az ily tanitók nyugdijának évi összege (növekedés nélkül) 100 frtban állapittatik meg, özvegyei egyszer mindenkorra 100 frt, árvái a rendes segélypénzt kapják. A szolgálati idő szintén ezen §, 2, pontja értelmében számíttatik. 42. §. Minden iskola-fentartó (kivévén a 31. §-ban fölmentetteket), köteles az iskolájában lévő mind­egyik tanitói állomásért a meghatározott 12 frtot 1875. jan. l-jétől megfizetni, még azon esetben is, ha az illető tanitó ezen §. 4. pontja értelmében nem tagja a nyugdij-intézetnek. 43. §. Újabb Özvegy-, árva-gyámolitások és szolgálatra képtelenné létei miatt sürgőssé vált újabb nyugdíjazások évközben is eszközölhetők. A 65 éves életkor folytán igényelt s átalában sürgős intézkedést nem szükséglő újabb nyugdíjazások mindig az iskola-év zártával foganatositandók.

Next

/
Thumbnails
Contents