Főrendiházi irományok, 1872. VII. kötet • 347-398. sz.

Irományszámok - 1872-348

CCCXLVin. SZÁM. 23 azokon eltartható lábasjószág száma, s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenkint mennyi ideig képesek eltartani. f) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a to-árt számitva) tekintettel a tartós fatermelés határai között előállítható és a helybeli viszonyok szerint állandóan értékesithető famennyiségre, és az erdei mellék-haszonvételek, u. m. a legeltetés, a makk, a kéreg és a gubacs; a miből mívelési költség fejében az erdőtenyésztésre, ápolásra s az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le. Gesztenye, eperfa és hasonnemü ültetvények használatuk módja szerint a gyümölcsös kertek, vagy az erdők egyik osztályának módjára beesülendők meg. g) Nádasok terméséül a nád- és gyékénytermés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejében a letakaritásra és behordásra szükséges kézi és igás napszámra forditott kiadás vonandó le. h) Mulató-, dísz- és vadaskertek a talajminőség kellő tekintetbe vételével azon mívelési ágba sorozandók, melybe főalkatrészeik szerint tartoznak. 17. §. A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részében szokásos gazdálkodási rendszer alapján, a fánál a vidékben szokásos erdovágatási forga (turnus) egész évsoroza,tának átlaga, — az erdei mellékhaszon vételeknél 25, szőlőknél az utolsó 15 év, — egyéb mívelési ágaknál pedig az utolsó 10 év tapasztalatai szerint számíttatik ki. 18. §. A gazdálkodási költségek kiszámításánál a napszám és anyag értékének átlaga az 1867 — 1872-ig terjedő hat évi időszak közép árai szerint, és pedig a gazdaságban felhasznált termények ára a 19. §. értelmében számíttatik ki. A munka-ár átlagának kiszámításánál azonban a kivételes körülmények, például vasúti vagy más nagyobb mérvű építkezések által ideiglenesen előidézett áremelkedések számitásba nem vétetnek. Oly földterületeknél, melyeknek jelen termő képességben tartása folytonosan különös költségeket igényel, minők a vizöntés és elhomokosodas elleni gátak, a vizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló csatornák, csövek és készülékek , vízmosások, zuhatagok és hószakadások elleni vedmüvek, a határvédek és a telek vagy a telek egy részének mívelhetÖ állapotban tartására szükséges töltések, árkok, vagy alagcsövezés stb. fentartására szükséges költségek a rendes gazdálkodási költségekbe számitandók. 19. §. A becslésnél, a fa kivételével, a termények árául az 1867—1872-ig terjedő hat. évi középárak átlaga 20% levonásával veendő, — a fa árául pedig az 1855—1874-ig terjedő húsz évi időszak alatt fennállott középárak átlaga minden levonás nélkül veendő. Oly terményeknél, melyek eladás végett vásárra vagy valamely gyárhoz vitetnek, az illető piaczi vagy gyári, más terményeknél a helybeli, még pedig a bornál a szüreti árak vétetnek alapul, ha az eladás hordóval együtt történik, a hordó ára levonandó. 20. §. A megállapított piaczi ár a vitelbér levonásával alkalmaztatik. A vitelbér leszámítása oly községeknél, melyek rendes piaczaiknál közelebb fekvő hajóz-