Főrendiházi irományok, 1872. VII. kötet • 347-398. sz.
Irományszámok - 1872-372
202 CCGLXXII. SZÁM. A házosztályadó 3 fokozat szerint vettetnék ki: a) az 1-ső fokozatba vagy is a legkisebb adótételek alá tartoznak a községek rendezéséről szóló törvény értelmében vett nagy és kisközségek, a melyekben az összes lakrészeknek egy harmada sincs bérbe adva; 6) a második fokozatba tartoznak azon rendezett tanácscsal biró városok, a melyekben az összes lakrészeknek egy harmada sincs bérbe adva, s a melyekre az ezen fokozatnak megfelelő, magasabb adótételek alkalmazandók azért, mivel azokról föltehető, hogy vagyoni állapotuk, anyagi fejlődésük már előbbre haladott, mint a közönséges faluké vagy mezővárosoké; c) a harmadik fokozatba vagy is a legmagasabb adótételek alá tartozik minden község vagy rendezett tanácscsal biró város, a melyben a lakrészeknek legalább 1 / s része bérbe adva van és ezen körülményre való tekintet nélkül minden szabad királyi vagy törvényhatósági joggal felruházott város, mert ez utóbbiakról még azon esetben is, ha bérbeadott lakrészek száma az összes lakrészek számának y 3-át sem éri 'el, föltehető, hogy mindennemű viszonyaik legalább is azon fokon állanak, melyre az ezen fokozatba eső faluk vagy más kisebb városok is fölvergődtek, s ez által azon anomália is meg fogna szűnni, mely szerint jelenleg oly városok, mint pl, Zombor 24,409 lakossal, Kecskemét 41,195 lakossal, Hódmezővásárhely 49,153 lakossal, Szabadka 56,323 lakossal stb. csak oly házadót fizetnek, mint a legszegényebb falu, a minek más oka nincs, mint az, hogy ezen városoknak rendkivül nagy határuk van, s annak következtében azokban igen sok földmívelő, még pedig saját házában lakik, úgy hogy a kibérelt lakrészek száma bár jelentékeny, a ki nem béreltek számának x /3-át talán soha sem fogja elérni. A törvényjavaslat 7. §-ának rendeletei pótolják az 1868. XXII. törvényczikk hatályon kivül helyeztetett 11. §-a (1-ső bekezdésének) azon rendeletét, mely szerint a nyitott helyiséggel biró házak, a fokozott házosztály adó alá tartozó helyiségekben 100 %~kal emelkedett osztály adóval rovandők meg, mely intézkedésnek az a hátránya van, hogy a szerint nemcsak a nyitott helyiség, hanem a ház egyéb helyiségei is 100 %-kal emelkedett adó a nyitott helyiségek számára yaló tekintet nélkül egyformán vettetik ki, úgy azon házra, a melyben például 10, mint arra, a melyben csak egy ily nyitott helyiség van — s végre, hogy a nyitott helyiség csak azon helységekben vétetik tekintetbe magasabb adókivetés végett, a melyek az 50 % fokozott osztályadó alá tartoznak, holott a nyitott helyiséggel biró háznak nagyobb haszonértéke van még a legutolsó kis faluban is. • • Ez okból a 7. §. értelmében jövőben minden házra, az arra már kivetett házosztály adón felül minden egyes nyitott helyiség után még a fokozatok szerint 1, 2 és 3 forint lennekivetendő. A nyitott helyiségeknek ily módon leendő megadóztatásából 354,929 forintnyi adó várható, midőn eddig jelesül 1873-ban a 100 °/ 0 fokozott adó csak 49,730 forintott tett. A 8-ik szakasz csak az 1868. XXII. törvényczikk 11. §. második bekezdésének tüzetesebb magyarázatát foglalja magában. A 9-ik §-ban foglalt rendelkezés igazolva van azok által, a mik e tekintetben a keresetadóról szóló törvényjavaslat 38-ik §-ának indokolásául felhozattak. A javaslatba hozott módosítások folytán ezek szerint az állami jövedelem a házbéradónál körülbelül 200,000 frt, a házosztályadónál mintegy 1.200,000 frt, összesen 1.400,000 forinttal fog öregbedni. Budapesten, 1874-ki október 8-án. Ghyczy Kálmán s. k., p énz ü gy minister.
