Főrendiházi irományok, 1872. VII. kötet • 347-398. sz.
Irományszámok - 1872-369
1^4 CCCLXIX. SZÁM. Ezeknél azonkivül, tekintve nagy számukat (az 1873/4. termelő idényben 72,677 volt üzletben) azon nehézség is állana be, hogy az adó alapjául szolgáló edényeknek az új mértékek szerinti hivatalos hitelesítése az új termelő idény kezdetéig alig volna lehetséges. A sörházakra és más anyagokat mint répát feldolgozó azon czukorgyárakra nézve, melyek adójukat hasonlólag egyes bejelentések alapján fizetik, szintén nem fordul elő azon kényszer, hogy náluk az új mértékek már az 1876. évi január 1-je előtt alkalmaztassanak, ámbár ezek sem volnának gátolhatok, üzletüket az új mértékrendszer szerint berendezni, ha ezt előnyösebbnek tartják. A bor- és husadóra nézve megjegyzendő, hogy habár az adótételeknek az új mértékrendszer szerinti kivetése csak 1876. január 1-től kezdve fog bekövetkezni, az adónak biztositására szükséges és még ez év folyamában foganatosítandó tárgyalásoknak mégis már a métertörvény alapján kell megtörténniök. Ezen szempontok alapján van szerkesztve a mellékelt törvényjavaslat, melyhez csak azt emlitem még fel, hogy a mi a sör-, szesz- és czukoradó iránti törvényekben és szabályokban foganatosítandó módositásokat illeti, az ebbeli alapelveket az 1867. évi XVI. törvényczikk XI. czikke értelmében az osztrák es. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg állapítottam meg. Könnyebb tájékozás czéljából az indokoláshoz két összehasonlító kimutatás van csatolva, melyekből : 1. a jelenlegi mérték- és súlyrendszer szerint mostan fennálló; 2. a métermérték és súlyrendszer alapján való számszerinti átszámitás szerint eső; és 3. a javasolt adótételek kivehetők. Az egyes tételekben szükségesekké vált kikerekitések oly módon történtek, hogy a jelenlegi adóalapok lehetőleg érintetlenül maradtak. A liszt- és a czukortartalmu anyagokra nézve megszabott árszabás szerinti adótételek (I. kimutatás II. 2. a. e.) a számszerinti eredményhez képest egy krajczárral csekélyebb összegben állapíttattak meg, mivel a törzsadónak a hadi pótlékkal az 1868-ki évben történt összesítése alkalmával a számszerint eredményezett 37^ kr. az 1868. évi XVI. törvényczikk alapján 38 krajczárra ki lettek kerekítve és ennek folytán a magyar adótételek valamivel magasabbak, mint az illető osztrák adótételek, hol kikerekités eddig nem történt, minélfogva a kérdéses adótételeknek a métermérték szerinti átszámitása alkalmából közös adóalap elérése czéljából nem 38 kr., hanem a számszerinti 37 ^ kr. vétetett alapul. Hasonló arány létezvén a szárított répa után járó adótételre nézve (I. kimutatás III. b.) hasonló okból nem a magyar számszerinti átszámításnál mutatkozó 4 frt02. 72 2 krnyi, hanem az osztrák számszerinti átszámitásból eredményezett 3 frt 65. 58 6 krnyi adó fogadtatott el az új adótétel alapjául. A mi a törvényjavaslat 5. §-ában c) betű alatt előforduló és a szőlő-czefre és bormust, továbbá a bormast és bor közötti arányra vonatkozó átszámításokat illeti, megjegyeztetik, hogy: 13 a. o. akó, számszerint — 7.35g . ; 10 a. 0. akó, > = 5. 658 9 a. 0. akó, > = 5.093 hektoliternek felel meg. • # .<$ * • . 4 1
