Főrendiházi irományok, 1872. VII. kötet • 347-398. sz.
Irományszámok - 1872-357
100 CCCLVII. SZÁM. nyos hatással levő mostani illeték-szabályok azon határozmányai, melyek a fővárosi árú- s értéktőzsde, illetőleg a vidéki termény- s gabnacsarnokok választott biróságai előtti eljárásnál a felekre, s illetőleg ezen különbiróságokra igen terhes, vagy alaki tekintetben nehezen teljesithető kötelezettségeket rónak rajok, a kereskedelem érdekeit méltányló szellemben a törvényhozás utján mielőbb módosíttassanak. Ezen szükségletnek megfelelőleg, és a tőzsde képviselői részéről a pénzügyministeriumban kinyilatkoztatott részletes óhajtások figyelembe vételével lőn elkészítve a vonatkozó törvényjavaslat, melynek egyes szakaszai a következőkben indokoltatnak : 1. §. A beadványok és jegyzőkönyvek bélyegilletéke az 1873. IX. törvényczikk 11. §-a által fentartott eddigi mérvben továbbra is változatlanul lenne meghagyandó, mert ezen a rendes biróságok előtti peres eljárásra meghatározott bélyegnél csekélyebb illetékek az által vannak igazolva, hogy a tőzsde- s gabonacsarnokok választott bíróságainak fennállása az államnak semmi költséget nem okoz. 2. §. Az illeték-szabás 59. tétel 4. pontja azt tartalmazza, hogy a kereskedők és iparüzők saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyait illető levelezéseik, — a mennyiben ezek üzletük tárgyaira vonatkozó jogügyletet tartalmaznak és nem váltók, kötelezvények, zálogjegyek, utalványok, hitellevelek, mérlegzett számlák, szállitmányi okmányok, Ígérvények, biztosítási vagy társasági szerződések, sem pedig a levelek, kereskedelmök vagy ipariizletök körén kivül eső tárgyak feletti okmányok kiállítására nem használtattak, mindaddig illetékmentesek, mig azok bíróság elé nem kerülnek. Biróság előtti használatuk esetében azonban az illető jogügyletekre és okiratokra meghatározott illetékek alá esnek, melyek a leveleknek biróság előtti használatát megelőzőleg szabályszerűen lerovandók; a mi t. i. akképen történik, bogy vagy a jogügylet teljes értékétől járó illetéknek megfelelő bélyegjegyek a levélre felragasztatván, az a kir. adóhivatalhoz átbélyegzés végett bemutattatik, vagy pedig ha az illeték 25 frtnál többre rug, a levél az illeték kiszabása czéljából az arra rendelt hivatalhoz beterjesztetik. Ezen határozmány által a kereskedők s iparosok nagymérvű illetékek fizetésére köteleztetnek, mely megrovás sokszor semmi arányban nem áll a választott biróság határozata alá bocsátott követeléseikkel, a mennyiben a legtöbb esetben az emiitett levelezések nem a jogügylet érdemének, hanem csak az abból eredő mellékkérdések minőségi érték és árkülönbözetek stb. efféle érvényesitése végett mutattatnak fel ezen különbiróságok előtt, ellenben az illeték a megkötött jogügylet teljes értékétől követeltetik. Ezen illetékszabály megváltoztatása félreismerhetlen szükségnek bizonyulván be a javasolt módosítás által, — mely szerint mindig csak a szorosan vett pertárgy értékének s a jogügylet minőségének megfelelő fokozatos illeték rovassék le, a mondott leveleknek ezen külön biróságok előtti használata esetében, — az igazságszolgáltatás és a tőzsdei forgalom követelményei egyaránt kellő tekintetbe vétetnek. Egyúttal azonban meg kellett határozni az oly esetekben lerovandó illeték mérvét, midőn a biróság által egyátalán nem állapittatik meg minőségi különbözet, s a fél panasza alaptalannak találtatott. Az illeték-kötelezettség elvének s a kereskedelmi érdekek megóvása iránti tekintetnek megfelel a jelzett esetekre nézve javaslott intézkedés, mely szerint a felmutatott levelektől darabonként az okmányi bélyeg 50 krjával rovassék le, a mennyiben ennél kisebb Összeget nem tenne ki a levelezés tárgyát képező ügylet értékének megfelelő fokozatos illeték. A 3. §-ban foglalt egyszerű lerovási mód czélszerüségi tekintetnél fogva ajánltatik; a további birói eljárásnak az illeték-lerovástól függővé tételét pedig a kincstár érdekében kellett javaslatba hozni, más különben a levelezések után járó fokozatos illetékek az eddigi tapasztalás szerint veszendőbe mennek.
