Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.

Irományszámok - 1872-293

CCXCIIL SZÁM. 83 IX. FEJEZET. Fegyelmi eljárásról. 73. §. A kamara választmánya csekélyebb kötelesség-szegesek esetében az ügyvédet, nyilatkozatának bekivánása után rendes fegyelmi eljárás megindítása nélkül is megintheti és rendreutasithatja. Ily határozatok ellen fellebbvitelnek nincs helye. 74. §. A kamara választmánya a felek kérelme Ydgy bármely hatóság vagy kir. ügyész feljelentése folytán a kamara kerületében ügyködő ügyvédet panaszok ellenében a maga igazolására felhivhatja és erre 100 frtig terjedhető birság terhe mellett vagy fegyelmi eljárás fenyegetésével szorithatja. 75. §. A fegyelmi vétségek felett a fegyelmi hatóságot elsőbiróságilag az ügyvédi kamara választmánya, másodhatóságilag a legfőbb Ítélőszék fegyelmi bírósága gyakorolja. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága az elnökön kivül négy választmányi tagból áll. Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart a kamara ügyésze mint közvádló képviseli. 76. §. Az eljárásra azon ügyvédi kamara fegyelmi bírósága illetékes, melynek ügyvédi lajstromában vádlott a tett elkövetésekor be volt jegyezve. Azonban a károsított fél azon ügyvédi kamara fegyelmi bírósága előtt is megindíthatja az eljárást, melynél vádlott a feljelentés idejekor van bevezetve. Az eljárást azon körülmény, hogy az ügyvéd az ügyvédi lajstromból magát kitöröltette, s hogy egyik kamara ügyvédi lajstromában sincsen bejegyezve, nem akadályozhatja. 77. §. Ha több fegyelmi bíróság közt illetőségi összeütközés merül föl: a legfőbb Ítélőszék határoz. 78. §. A 75. §-ban megnevezett fegyelmi bíróság tagjai, a közvádló vagy vádlott kifogása folytán csak a polg. törv. rendtartás 56. §. és jelen törvény 24. §. utolsó bekezdése által [meghatározott esetekben mellőzhetők. A kifogás felett az illető fegyelmi biróság határoz. Jogorvoslatnak csak a véghatározat hozatala után van helye. 11*