Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.

Irományszámok - 1872-293

80 CCXCIII. SZÁM. ványai és levelezései, a ténykörülmények tekintetében, fél bizonyiték erejével birnak, mennyiben a fél által felhozott adatok azok hitelességét nem gyengítik. 60. §. Ha a fél ellen csőd nyittatik : az ügyvéd dijai az átalános csődtömeg II. osztályába annyiban sorozandók, amennyiben azok függőben levő, vagy legfeljebb egy év előtt befejezett perekből merültek fel; vagy bár régibb perekből is, de melyek iránt a csődnyitást megelőző három év előtt valamely biróságnál a kereset megindittatott. VII. FEJEZET. Az ügyvédi meghatalmazványokról. 61. § Azon ügy védnek, ki valamely biróság avagy hatóság előtt más fél nevében ügyködik, meghatalmazással kell birnia, és köteles minden beadványát sajátkezüleg ellenjegyezni. 62. §. Az ügyvédi meghatalmazvány az ügyvédet feljogositja mindazon intézkedések megtételére, melyek a reája bizott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötvék; az ügyvéd által végzettek, Írottak, vagy élőszóval előadottak, harmadik személyekre nézve ugy tekintetnek, mintha a megbizó fél maga tette volna, ha a jelenlevő fél azokat azonnal vissza nem vonja. Minden ügyvédi meghatalmazvány egyszersmind kiterjed: a) beperelt pénzösszeg és pertárgyak átvételére és nyugtatványozására ; b) helyettes megbízására; c) eskü-kinálásra, visszakinálásra, elfogadásra vagy az ellenfél eskületételébe való beleegyezésre. Ha a fél az ügyvéd meghatalmazási jogkörét korlátozni akarja, azt a méghatalmazványban különösen ki kell tennie. 63. §. A helyettes-ügyvédnek minden cselekvényeért a helyettesítő felelős, ha azonban a helyettesités a fél előleges értesitése és beleegyezésével történt, akkor a felelősség a helyettesitett ügyvédet terheli.