Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.
Irományszámok - 1872-293
CCXCIII. SZÁM. 69 A bizottság elnökét és helyettesét, valamint a bizottság tagjainak felét az igazságügyminister az ügyvédi kamarához nem tartozó jogtudók sorából nevezi ki minden év elején, a bizottság másik felét pedig szintén minden év elején a budapesti, illetőleg marosvásárhelyi ügyvédi kamara választja meg. Minden vizsgánál az elnök vagy helyettesén kivül a minister s a kamara által kijelöltek közül két-két tagnak jelenléte szükséges. A vizsgáló bizottság tagjainak számát az igazságügyminister határozza meg. 5. §. Az ügyvédi vizsgára a vizsgáló bizottság csak azt bocsáthatja, ki kimutatja: 1. hogy valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte; 2. hogy a jogi és államtudományok befejezése és az elméleti államvizsgák vagy egy szigorlat letétele után, három évi joggyakorlaton volt. Ezen joggyakorlat bíróságnál, kir. ügyészségnél, a m. kir. kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél, királyi közjegyzőnél és ügyvédnél tölthető ki. A kimutatandó három évi joggyakorlatból legalább egy év a jogtudorság elnyerése után, és legalább másfél év ügyvédnél, kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél töltendő. Csak azon idő számíttatik be, a mely kizárólag a joggyakorlatban töltetett, kivéve a betegség, katonai szolgálat, és évi szabadság idejét. Mindezek azonban évenkint két hónál továbbra nem számíttathatnak be. Birák, kik az 1. pontban körüirt elméleti képesitvénynyel bírnak, az ügyvédi vizsgára bocsáthatók, ha három éven át mint birák működtek. Jogtanárok az ügyvédi vizsgára bocsáthatók, ha belföldi egyetemen vagy jogakadémián mint tanárok három éven át működtek, az 1. pontban körülirt képesitvénynyel birnak és két évi joggyakorlatot kimutatnak. Ezen szakaszban meghatározott kellékek alól felmentésnek nincs helye. A bizottság megtagadó határozata felébbezhető hét tagú bizottsághoz, mely a 4. §. értelmében alakul, és melyből az első határozat hozatalánál jelen volt tagok kizáratnak. 6. §. Az ügyvédi vizsga, Fiume területére nézve fenálló gyakorlat fentartásával, az állam hivatalos nyelvén teendő le. A vizsga kiterjed : a magyar közjogra ; továbbá az anyagi és alaki-, polgári-, büntető-, bánya-, úrbéri-, váltó- és kereskedelmi jogra, pénzügyi és közigazgatási törvényekre és országos szabályrendeletekre. Az ügyvédi vizsga szóbeli és Írásbeli, s annak módozatait, valamint a vizsgadíj mennyiségét, mely azonban 20 frtot meg nem haladhat, az igazságügyminister állapítja meg. Ha a bizottság a jelöltet vissza utasitotta, a jelölt a vizsgát ismételheti, igazolnia kell azonban, hogy a joggyakorlatott (5. §.) újabban legalább hat hónapig folytatta, s ezen idő alatt kellő szorgalmat fejtett ki. Másodszori visszautasítás esetében az ismétlés többé nem engedtetik meg. Az ügyvédi oklevelet a képesítettnek ítélt részére a vizsgáló bizottság állítja ki, miután előtte a következő ügyvédi esküt letette: „Esküszöm (fogadom) a mindentudó és mindenható Istenre, hogy felséges királyunkhoz, Magyarországhoz és ennek alkotmányához mindenkor hű maradok, ügyvédi teendőimet a törvények és törvényerejű rendeletek szerint híven, pontosan és lelkiismeretesen teljesitendem. Isten engem ugy segélj en. " 7. §. Az ügyvédek lajstromába való felvétel fölött az ügyvédi kamara választmánya a jelentkezéstől számitott 15 nap alatt köteles határozni.
