Főrendiházi irományok, 1872. VI. kötet • 278-346. sz.

Irományszámok - 1872-304

CCCIV. SZÁM. 127 napnál további időre távozási engedélyt kell kérnie. A közjegyzői kamara hat hétre adhat engedélyt , hosszabb időre csak az igazságügyminister. Ha a közjegyző a jelen §-ban megengedett időn túl 14 napig székhelyétől távol van: a kamara elnöke által felhivandó, hogy további 14 nap alatt visszajöjjön, különben elmozditása végett a fegyelmi eljárás fog megindittatni. 53. §. A közjegyző hatásköre kiterjed : a) közokiratok felvételére ; b) végrendelkezések felvételére ; c) tanúsítványok kiállítására; d) okiratok s értéknemüek őrizetére ; e) hagyatéki ügyek körüli eljárásra; /) birói megbízások teljesítésére. 54. §. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat megkívántatik : a) a házasfelek közti vagyoni viszonyokat szabályzó, továbbá a házastársak között kötött adásvevési, csere-, életjáradéki és kölcsön-szerződéseknél, valamint egyéb jogügyleteknél, melyekben az említett személyek egymás irányában kötelezettséget vállalnak ; 6) ugyanazon személyek között kötött ajándékozási szerződéseknél, ha az ajándékozott tárgy át nem adatott; c) hozomány átvételéről kiadott elismervényeknél, akár a házastárs, akár más részére adatnak ki ; d) minden jogügyletnél, melyet vakok, olvasni nem tudó siketek, vagy irni nem tudó némák és siketnémák kötnek, ide értve az Örökösödési szerződéseket is, a mennyiben a jogügylet megkötésénél személyesen járnak el. Ezen szakasz intézkedései váltókra ki nem terjednek. A mennyiben a törvény az itt meghatározott eseteken kivül valamely jogügylet megkötéséhez birói, vagy közjegyzői közbenjárást követel, azon törvényszabályok érintetlenül hagyatnak. 55. §. A közjegyző jogosítva van a hatóságokhoz általában, a bíróságokhoz pedig nem peres ügyekben beadványokat intézni, azonban minden beadványra nevét sajátkezüleg ráirni tartozik. 56. §. A közjegyző nem tagadhatja meg szolgálatát a hatásköréhez tartozó ügyekben, ha arra akár a felek által kerestetik meg, akár a bíróságtól nyer megbízást. A kivételeket a törvény határozza meg. Megtagadás esetében a közjegyző a féllel ennek kivánságára a megtagadás okait Írásbeli nyilatkozatban közölni tartozik. A fél ezen nyilatkozat előterjesztése mellett az illető kir. törvényszékhez folyamodhatik. A törvényszék e kérdésben végérvényesen határoz.